A januári évkezdés tipikusan olyan időszak, amikor az emberben még tombol az elhatározás, hogy hasznosan töltse az előtte lévő 12 hónapot. Ilyenkor eshetünk abba a hibába, hogy ambíciónk pislákoló lángját Szabó Péter-szerű trénerek tanácsaival próbáljuk lángoló tűzzé hevíteni, ám pont a felszínes, általános tanácsok öntenek kezdeti lelkesedésünkre hideg zuhanyt.

2021 az ezüstérmek éve volt Gömöri András Máté életében. Ám, amikor utolsó versenyén, a nevadai sivatag közepén kimondták a második helyezett számát; az nem az övé volt. Az endorfin pár pillanattal később üvöltés formájában tört a felszínre; Megvan az arany!

A színész néhány évvel ezelőtt vette a fejébe, hogy körülnéz a testépítők világában. Akkor talán még ő sem tudta, hogy a bodybuilderek élete nemcsak csokibarnára fújt bőr és sikoltozó tömeg előtti pózolás, hanem rengeteg lemondással, önfegyelemmel és szigorú napirend követésével járó hobbi.

Körülbelül 2020 őszén döntötte el, hogy szeretné megmérettetni magát Las Vegasban, a naturál testépítők egyik legfontosabb versenyén, a Naturál Olimpián. Ez azt jelentette, hogy onnantól kezdve akkor is végig kellett csinálnia a hajnali edzéseket, amikor a fáradságtól már potyogtak a könnyei, és aznap még várt rá egy forgatás. Mindezekről, épp a nagy világverseny előtt, egy interjúban beszélgettünk a színésszel, akinek motiváló története most vált kerek egésszé.

A naturál testépítésnek két csúcsmegmérettetése van; a világbajnokság, amit általában Európában, illetve az olimpia, amit mindig Las Vegasban rendeznek meg, a Golden Nugget Hotel & Casino termeiben. A kiutazás az ígéret földjére sosem komplikációmentes, de pandémia idején még több izgalommal volt tarkítva az út. Végül 28 óra repülés után érkezett meg, nem a legjobb állapotban. Küzdött a jetlaggel, a rengeteg üléstől be volt vizesedve, pedig tudta, hogy élete formáját kell nyújtania a versenyen. A hotel edzőterme – Murphy törvényét igazolva – épp zárva volt, így jobb híján több réteg melegítőben rohangált a tűzlépcsőn, hogy izmai szálkás formájukban rajzolódjanak ki a megmérettetésen.

Gömöri eddig Open Bodybuilding kategóriában versenyzett, Vegasban is ez volt az első száma.

A színpadon esett le, hogy az amerikai pózrutin más, mint az európai. Annyit foglalkoztunk minden mással (kiutazás, tiltások, papírok), hogy már csak verseny közben realizáltam mindezt. Elkezdtem a színpadi hátteremből dolgozni, ami ott azt jelentette, hogy mindig a többiek előtt próbáltam felvenni a pózt, mert még ha nem is sikerül pontosan, akkor is rád néznek először. A tánc miatt van némi testtudatom, és bár kívül ment a tipikus amerikai teli mosoly, belül rettegtem.

Ezüstérmet nyert. Bár tudta, hogy ez is szép eredmény, az eufória érzése elkerülte. Ő győzni jött. Már egy ideje foglalkoztatta az úgynevezett Classic Physique kategória, ami több hangsúlyt fektet az esztétikumra és a szimmetriára, kevesebbet a nyers izomtömegre. Minden maradékkoncentrációjára szükség volt, ami végül meghozta számára a remélt sikert. A szám végén nem az ő nevét hirdették ki az ezüstnél, így abban a pillanatban tudta, hogy meglett az oly régóta vágyott arany.

Ez egy olyan élmény, ami nem történik meg sokszor az életben. Nem is maga a száraz teljesítmény, hanem az idő, ami mögötte, a munka, ami benne van, méghozzá úgy, hogy ez nekem nem is a fő projektem. Amikor az összes befektetett energia, az elgyengült szociális kapcsolatok, a meg nem evett vacsorák a családdal, mind értelmet nyernek, az az érzés leírhatatlan.

Még felocsúdni sem volt ideje, a színpadon kellett maradnia, mert kezdődött a harc a profi kártyáért, azaz az Abszolút Bajnok címért indult csatába, méghozzá Jacob O'Neil testépítővel, aki korábban az Open Bodybuilding kategóriát nyerte.

Az esélytelenek nyugalmával, de a friss eufóriával kezdett neki a pózolásnak. Mivel végre meglett a vágyott arany, el tudta engedni a saját megfelelési kényszerét, és már csak élvezte a pillanatot, a közönségnek pózolt. Ahogy teltek a percek, azt vette észre, hogy a tömegből egyre többen az ő számát és nevét üvöltik.

A végén, mikor kimondták a számom és a nevem, nem hittem el. A fiút, akit ebben a kategóriában végül legyőztem, elég régóta követem a social felületeken, elképesztő izomtömege van, viszont fiatal, kevés színpadi rutinnal. Az én lelkületem artisztikusabb. Mikor magyar zászlóval a hátamon álltam a nevadai sivatag közepén, miközben szólt a himnusz, úgy sírtam, mint egy kisgyerek. Az utolsó utáni pillanatban megkaptam a profi kártyát. Több versenyző is odajött, gratulált, és sokan azt mondták, hogy megríkattam őket.

A most már profi sportoló, nem mellékesen színész, a YouTube-csatornájára forgatott egy videót arról, hogy ez a győzelem mit jelent számára férfiként, családapaként vagy férjként. Gömöri András Mátét felesége, Polyák Lilla kísérte el az úton, de sokkal többet tett, mint egy szimpla kísérő.

Lilla időközben annyira kitanulta az egészet, hogy Amerikában mindenben ő segített, mert az edzőm, Kalas Csaba nem tudott kijönni velünk. A maga módján ő is profivá vált. Az út elején előre csomagolt ételt négy napra, ám a vákuum több helyen megsérült, így amíg én készültem a versenyre, ő két cipő között egy fordított vasalón főzte a rizst és a halat egy katonai bádogbögrében. A számok közben üvöltve biztatott, mikor az erőm végén voltam, ez segített, hogy ne engedjem el.

Ám volt még egy személy, aki távolról vele volt.

A felkészülési időszakom közepén, az utolsó élő női rokonom, édesanyám nővére, a keresztanyám, sztrókot kapott és félig lebénult. Amikor magához tért, és tiszta volt a tudata, annyit mondott, hogy ott lesz velem a versenyen és szorít nekem. Mindig furán fogta ökölbe a kezét, oldalról zárt rá, mintha fogna valamit. Ezt mutogatta nekem a még működő kezével. Akkor azt ígértem, hogy egy győzelmet neki fogok küldeni. Utána elment. Amikor győztem, és szorítottam a zászlót, úgy fogtam, ahogy ő szokta szorítani a kezét. Be tudtam tartani az ígéretem, ami többet jelent, mint egy bajnoki cím.

Az ezüst- és aranyérmek mellé egy különdíj is társult: a bizottság neki ítélte a legjobb szabad póz díját is, ami abban is megerősítette, hogy a művészibb vonalnak helye van ebben a sportágban. A következő lépés a színész-testépítő életében a profi bemutatkozás lesz, amire két felkészülési évet szánnak az edzőjével. Ám mivel tavaly vissza kellett szorítani a színházi munkáit és a minőségi időt a családjával, idén ezekre is nagyobb hangsúlyt fektet.

(Borítókép: Gömöri András Máté. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)