Az elmúlt évben nyílt jelentős tárlatokat (Preraffaeliták, Gerhardt Richter, Cezanne-től Malevicsig) újabb, az európai múzeumi világban is egyedülálló kiállítások követik: többek között Bosch, Matisse és El Greco műveit mutatják be.

Velencében látta meg tíz évvel ezelőtt Baán László Az áldottak felemelkedése című Hieronymus Bosch-alkotást, és az ábrázolt fényalagút annyira megragadta, hogy elhatározta, egyszer Bosch-kiállítást fog rendezni a Szépművészeti Múzeumban. Ez azért volt nehéz vállalkozás, mert – a New York-i Metropolitantől a párizsi Louvre-on át a madridi Pradóig – a világ nagy múzeumaiból, illetve magángyűjteményekből kellett „kiimádkozni” a műveket,

nem szokták kölcsönadni őket. Először Velencében is nemet mondtak, csak akkor enyhültek meg, amikor a magyar múzeum két értékes, olasz mester által festett képet ajánlott fel cserébe.

Ezért is szenzációs, hogy tizenegy saját kezű Bosch-festmény lesz látható az április 8-án nyíló kiállításon, ami a németalföldi mester teljes festői életművének közel felét teszi ki.

Minden múzeum erre vágyik

– mondta Baán László. Ez a tárlat évtizedes távlatban is a világ legjelentősebb Bosch-kiállításai közé sorolható, amelyben Hieronymus Bosch festményei és rajzai mellett az életmű előzményeihez kapcsolódó alkotások, továbbá műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók lesznek. A Menny és pokol között című tárlatra csütörtöktől indul az online jegyértékesítés.

Itt még nem ér véget a sikerszéria: júliusban nyílik a Szépművészetiben Henri Matisse első reprezentatív kiállítása Magyarországon. A párizsi Pompidou központból érkező kulcsművekből álló válogatást más európai közgyűjteményekből érkező darabok egészítik ki. A több mint száz művet felvonultató tárlat nyolc szekcióban mutatja be Matisse életművét.

Régi adósságát törleszti a Szépművészeti az októberben nyíló nagyszabású El Greco-kiállítással, hiszen Spanyolországon kívül Európában a legtöbb El Greco-művet itt őrzik. Az októberben nyíló tárlatra olyan főművek érkeznek szerte a világból, mint például a görög–spanyol mester egyetlen mitológiai témájú festménye, a Laokoón.

A Magyar Nemzeti Galéria programjára kitérve Baán László kiemelte az áprilistól látható Art déco Budapest – Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) című kiállítást, amelynek középpontjában a magyar art déco vizuális kultúrája, a plakátművészet és társműfajai állnak: az egyik plakáton például egy jellegzetes art déco alkotás, az Orion rádiómárka feje látható.

Szeptembertől Vaszary János életművét mutatja be Az ismeretlen ismerős című kiállítás. A cím egy meglepő felfedezésre utal, néhány éve ugyanis – a raktár költöztetése során – az MNG raktárában negyven eddig lappangó, a szakma számára is ismeretlen Vaszary-olajfestmény került elő. Ezek legszebbjei is szerepelnek az összesen hetven Vaszary-művet felvonultató tárlaton.

Baán László a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosaként kitért a Magyar Zene Háza nemrégiben történt átadását, illetve a Néprajzi Múzeum márciusi megnyitását követő további fejlesztésekre is. Szerinte a kulturális negyed az Új Nemzeti Galériával lesz teljes, így valósul meg az egyik legkomplexebb és legizgalmasabb kulturális negyed Európában, akkor kerül fel a világ kulturális térképére.

Egy világszínvonalú, kortársépítésű művészeti múzeum nélkül nemzetközi szempontból »radar alatt« maradna a városligeti fejlesztés, elveszítve ezzel a ráfordított közpénzek megtérülésének lehetőségét

– mondta el Baán László.

Emlékeztetett, hogy érvényes és végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik a Liget Projekt három további épülete, az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház is: a kormány most a fővárossal való vita miatt önkorlátozással él, de az április 3-i országgyűlési választások után mindenképp „ellépés történik ebből a patthelyzetből”.

(Borítókép: Fotót készít egy férfi Hieronymus Bosch holland festő [1450–1516] egyik alkotásáról a madridi Prado múzeum megújult Bosch-galériájában 2020. október 27-én. Fotó: MTI / EPA-EFE / Ballesteros)