Mint azt az Index is megírta, személyesen az orosz hadügyminiszter kereste fel Emir Kusturica szerb filmrendezőt, hogy vállalja el a moszkvai Orosz Hadsereg Színházának vezetését. A pravoszláv hit népszerűsítéséért és az orosz–szerb kapcsolatok ápolásáért is kitüntetett rendező sosem rejtette véka alá, hogy mélységesen tiszteli Vlagyimir Putyint.
A moszkvai színház élére felkért Kusturica soha nem titkolta, hogy szereti az oroszokat, és tiszteli Vlagyimir Putyint. Gyakran idézett kijelentése a következő: „Ha angol lennék, mindenben az ellenséget látnám benne. Ha amerikai, akkor bizony akár még háborúznék is ellene, de oroszként biztos, hogy mindig rá szavaznék.”
Oroszország első embere is nagyra értékeli Kusturicát, akit kétszer is kitüntetett. 2012-ben a Szent Száva rendet adományozta neki, míg 2016-ban az orosz–szerb barátság érdemérmet adta át.
A rendező a The Hollywood Reporter számára adott interjúban már 2018-ban arról beszélt, hogy erős retorziók érik nyugatról a véleménye miatt.
„A legutóbbi filmem, az On the Milky Road (magyarul Tejben, vajban, szerelemben) indult a 2016-os Velencei Filmfesztiválon. A zsűri egyik amerikai tagja azt mondta, hogy semmiféle díjat nem adhatnak neki, mert bizonyos elemei nyugatellenesek, ami nyilván nem igaz. Nem vagyok Amerika ellensége sem. Úgy nőttem fel, hogy mindkét oldalt szeressem. Csakhogy napjainkban a titkosszolgálatok nyomására az árad a sajtóból, hogy gyűlölni kell az oroszokat. Igen, én nagyon tisztelem Putyint, de nem vagyok Amerika ellensége.”
A szerb alkotó orosz-szimpátiája a Coviddal kapcsolatban is megnyilvánult. Tavaly decemberben a TASS orosz hírügynökség repítette világgá a hírt, hogy Emir Kusturica megkapta első oltását, és természetesen a Szputnyik-vakcinát választotta. A hír szerint Kusturica úgy látja, hogy a szerbek túlnyomó többsége az orosz vakcinában bízik.
Korábban ugyancsak a TASS adta hírül, hogy Kusturica nem léphetett fel Kijevben.
A The No Smoking Orchestra nevű zenekarával 2015-ben lépett volna fel a The Love Saves the World jótékonysági rendezvényen, amely az ukrán kulturális miniszter kifejezett kérésére maradt el. A betiltást többek között azzal indokolták, hogy Kusturica nyíltan támogatta az orosz inváziót, ezért a megjelenése tömegtüntetéseket váltana ki.
2018-ban a Velencei fesztiválon adott csoportos interjút. Gyöngyösi Lilla újságíró így idézte a helyszínről Kusturica véleményét Putyinról:
„Putyin okos ember, jól egyensúlyoz kelet és nyugat között. Életem nagy részét egy bipoláris világban éltem le. Aztán a kilencvenes években, majd később, amikor nyilvános lett a Jelcin és Clinton közti telefonbeszélgetések leirata, megtudtuk, hogyan kormányozzák a világot: minden egy kézben van. A nyugati társadalmi felépítmények, a bankrendszer és az ezeken uralkodó emberek rossz dolgokat tesznek. Én az olyanokban hiszek, aki eredetiek, és jól vezetik a kormányukat. Be kell vallanom, a szerb elnök is sokat tesz az országért, utakat aszfaltoz le, felújításokat végez. Vannak azért olyan emberek a világon, akik jót cselekednek. De a felépítmények kezében vagyunk.”
A szarajevói születésű alkotónak nem Putyin miatt volt először része politikai támadásokban. 1995-ben csaknem zátonyra futott rendezői karrierje az Underground című filmje miatt. Bár a jugoszláv történelem ötven évét feldolgozó alkotásért kapta a második cannes-i fődíját, politikai alapon sokan támadták a filmet. Az európai liberális értelmiség jelentős része úgy ítélte meg, hogy a szarajevói születésű rendező Underground című munkája valójában egy szerb propagandafilm, amelyet Szlobodán Milosevics, a délszláv háború felelősének tartott egykori szerb és jugoszláv államfő és politikus finanszírozott.
Akkor majdnem visszavonult a rendezéstől, de egy hat évvel később adott interjúban már sommásan fejezte ki véleményét a támadásokkal kapcsolatban:
Ez ugyanazoknak a korrumpált hatvannyolcasoknak a társasága, akik időközben mezt cseréltek. Akik kommunistából és maoistából pincsikutyává vedlettek át, hogy vastagon megfizettessék a művészetüket.”
Az biztos, hogy az Orosz Hadsereg Központi Akadémiai Színházában nagyszabású produkciókra nyílhat lehetősége.
Az intézményt 1929-ben alapították a Vörös Hadsereg Színháza néven, és Sztálin kívánsága szerint egy gigantikus épületet emeltek a vörös katonák művészi és ideológiai épülésére Moszkvában.
A világháború idején az épület kiváló tájékozódási pontot jelentett a német bombázórepülők pilótái számára jellegzetes ötágú csillagot idéző alaprajza és a méretei miatt.
A színház monumentális épületében található Európa legnagyobb színpada, ahol akár lovagolhatnak is a színészek, sőt még egy valódi tank is elfér rajta,
ha hitelesen ábrázolt katonai témájú jelenethez ilyesmire lenne szükség. A nagyteremben ezerötszázhúsz néző foglalhat helyet, és van egy négyszáz székes kisterem is.
A színházban eredetileg főleg háborús tematikájú előadásokat adtak elő a klasszikus szerzők – Shakespeare, Molière, Gogol, Csehov – művei mellett. Ma már természetesen kortárs orosz alkotók munkáit is nagy sikerrel játsszák az orosz hadsereg színházában a legnevesebb hazai művészek. Az intézményt korábban Alekszej Popov, majd fia, Andrej Popov igazgatta.
Kusturica tervei szerint a szovjet korszakban született alkotásokat és XXI. századi drámákat is színre visznek majd.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Emir Kusturica szerb filmrendező és zenész kezet fog 2019. január 27-én. Fotó: Mikhail Klimentyev / TASS / Getty Images)