Bár többen le akarták beszélni a színház alapításról Sándor Annát, ő nem hagyta magát, így a Dob utcai Spinoza húsz éve működik.

Sokan akartak meggyőzni arról, hogy a kultúrába pénzt fektetni, színházat alapítani életveszély. Én azonban nem bántam meg, és örülök, hogy a Spinoza harmadik évtizedét tervezhetem. Sok embernek, művészeknek és nézőknek egyaránt adott és ad mai napig szellemi és érzelmi otthont ez a hely. Az elmúlt két évben azon dolgoztunk, hogy ne engedjük el a barátaink kezét. Nehéz a helyzet, de sosem fordult meg a fejemben, hogy vége van. Ugyanazt gondolom mindenről, mint akkor, amikor belevágtam. Én a közösségteremtéshez értek. Közösségre pedig legyen szükség a következő 10 évben is.

– mesélte a színház alapítója.

A Dob utcai épület eredetileg pékségként, majd cukorkagyárként működött, majd 2002-ben kínálatát édességről szellemi táplálékra cserélte. Az ország egyik első magánszínháza Spinoza Színház és Étterem néven nyitotta meg kapuit. Életre hívója, Sándor Anna Hollandiából költözött haza, hogy gazdasági tanácsadó tevékenységét valami újra cserélje.

Hiszek a közösség erejében, és hogy az emberi kapcsolatokért érdemes élni. Olyan helyet kívántam létrehozni, ahol az emberek összejönnek, ahol okos és szép dolgok történnek

– mondta el Sándor Anna.

Baruch Spinoza nevének választása szimbolizálta a holland és a zsidó kultúrát, és ugyanakkor a nyitottságot, szabad szellemet is.

A Spinoza színpadán megfordult már a hazai művészvilág színe-java; a művész színházak krémjétől az alternatív, független társulatokig. A számtalan ősbemutató, zenés játék, kortárs opera, beszélgetős est, kiállítás és koncert hamar Budapest kulturális térképére tette az intézményt.

A színház műsorpolitikája kezdetektől hangsúlyt helyezett a politikai kabarékra, estjeinek köszönhetően Bächer Iván neve összeforrt az intézménnyel. Csakúgy, mint Heller Ágnesé, Ungvári Tamásé és Popper Péteré, az ő előadásaikra éveken át hosszú sorokban álltak a nézők, hogy bejussanak.

A járványhelyzet a Spinozát sem kímélte. Idén az intézmény minden nehézség ellenére szeretné méltón ünnepelni fennállásának jubileumi, huszadik évét, meghálálva közönségének a szeretetet.

A Spinoza Színház a jubileumi évre öt ősbemutatóval készül. Fennállásának 20. évfordulóját a Robert Capa életéről szóló drámával nyitja. Ódor Kristóf és Grisnik Petra szereplésével, Czeizel Gábor rendezésében elevenedik meg március 26-ától a világhírű háborús fotós életútja.

Áprilistól 21-től minden héten ingyenes, utcai, zsidó örömzenével készül a Színház a Carl Lutz emlékműnél. Idén is lesz Spinoza Zsidó Fesztivál szeptember 13. és 23. között. A fesztiválon Kertész Imre első feleségének története, az Albina című monodráma debütál Csákányi Eszter előadásában. Ugyancsak e tíz nap programjába épül Győrei Zsolt Latabár Kálmánról írt színpadi műve Peller Károly főszereplésével. Szintén az ősszel lesz látható Velencei bankár címmel Shakespeare színművének átirata Cserna Antal előadásában, és ismét együtt lép színpadra Jávori Ferenc Fegya és Dunai Tamás, a lembergi történetekből és kocsmadalokból készített esttel. A Spinoza „szabadegyetemét” novembertől Kéri László viszi tovább, sorozatának címe: a Civilizációk története, Gábor György pedig folytatja Talmud, Tóra és a többiek sorozatát, és beszélgetős estekre is készül. A jubileumi év programsorozata mellett természetesen repertoáron maradnak a kamaradrámák: a Herzl, a Pulitzer-ügy, a Mózes és Jézus Pesten, Kálmán Imre, az operettkirály, továbbá a Humorfőváros: Odessza és a Három Jiddise Mame című zenés estek.

A Spinoza Színház ezeken túlmenően megőrzi befogadó színház jellegét is: várja a vendégeket, a független társulatok produkcióit és koncertjeit, hadd legyen még színesebb a saját repertoárja.

(Borítókép: A Spinoza Színház épülete. Fotó: Véner Orsolya)