Áder János jelenlegi és Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök, Orbán Viktor kormányfő, valamint miniszterek, nagykövetek és más közéleti szereplők jelenlétében nyitották meg újra az Andrássy úti Operaházat. Az ünnepi gálán Plácido Domingo is vezényelt három magyar témájú zeneművet.
Talán még eredeti formájában sem ragyogott így az Andrássy úti dalszínház. Az Újranyitógálára érkező közönség is érzékelte a változásokat, azt, hogy kevesebb ülőhely lett, de a székek sokkal kényelmesebbek, hogy előrébb került a színpad, és azt a meleg fényt is lehetett érzékelni, ami az újraaranyozott – és másfajta piros bársonnyal burkolt – páholyokból, a falakból, az oszlopokból, illetve a csillár felfelé néző égőiből áradt.
Áder János köztársasági elnök mégis a háborúval kezdte ünnepi beszédét. Az ostromlott városban az Ybl-palota falai időnként megremegtek az ágyúdörgéstől, pincéje pedig egyetlen hatalmas óvóhellyé változott. Több százan várták itt a háború végét. Amikor pedig megtartották az első előadást – többek között Kodály Zoltán részvételével –, az minden szükséges kelléket és megszokott operaházi eleganciát nélkülözött, mégis a legtöbbet jelentette akkor: a túlélést, a reményt, az életet, a folytatást.
Az államfő kitért arra, mennyi mindent átéltek az Operaház falai, és hogy minden korábbi vita és bosszúság után mindig győzött az érték, és azok, akik tudták: a magyar Operaház bár Ferenc József akaratából kisebb lett, mint a bécsi, de szebb, és azt is tudták, hogy nemcsak az épületnek, de az itt bemutatott előadásoknak is fel kell venniük a versenyt Európa legjobbjaival. Kitért azokat a felemelő, léleknemesítő beruházásokra is, amelyeket szintén mostanában adtak át, például a Magyar Zene Házára.
Ókovács Szilveszter, az OPERA – a felkonferálásban fáradhatatlannak nevezett – főigazgatója beszédében úgy vélte, nem baj, ha a három-négy órás operaelőadások alatt valakinek – a hely szellemének hatása alá kerülve vagy a mű bűvöletében – elkalandoznak a gondolatai, mert lehet, hogy akkor jut valamilyen felismerésre, vagy éppen akkor kezdődik el egy szerelem a mellette ülővel. Az opera tehát nemcsak a műélvezetről szól, sokkal több annál. És azért kell ilyen szép épületben eljátszani és meghallgatni ezeket a műveket, mert minden művésznek, előadónak – karmesternek, énekesnek, balettosnak – minden egyes nap hozzá kell ehhez tennie a saját részét, és az Operaház feladata, hogy ezt a sérülékeny munkát, mindezt az értéket „beborítsa”, megvédje.
Végül megköszönte a miniszterelnök „huzamos bizalmát”, hiszen Ókovács lassan eléri azt a határt, tizenkét évet, ami után már minden főigazgatónak mennie kellett, bár „nem akar ötleteket adni”, és megköszönte a rekonstrukcióban résztvevők munkáját is.
Az ünnepi gálán a Himnuszt Medveczky Ádám, Dohnányi Ünnepi nyitányát Kocsár Balázs vezényelte. Plácido Domingo három külföldi zeneszerző által írt, de magyar témájú zeneművet dirigát: először Berlioz Faust elkárhozása című művéből hangzott el a Rákóczi-induló, majd Brahms 5. magyar tánca következett, végül ifjabb J. Strauss Éljen a magyar! című művét játszotta el a Magyar Állami Operaház Zenekara.
Az est megható pillanata volt, amikor A makrancos Kata című balettől az orosz Melnik Tatiana és az ukrán Kekalo Iurii adott elő egy részletet. Elhangzottak még Kodály Háry Jánosából is részletek a Magyar Állami Operaház Énekkara, a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Nemzeti Balettintézet és a Magyar Állami Operaház Gyermekkara közreműködésével.
Az Operaház és az épületet kiszolgáló Hajós utcai egység részleges korszerűsítését 2014-ben kezdte el tervezni az intézmény. A munka előrehaladtával részleges korszerűsítésből kormányzati szándékmódosulással teljes felújítás lett, amely azonban a tervezett egyetlen évad helyett csaknem ötszezonnyi türelmet követelt művésztől, munkatárstól, operalátogatótól egyaránt. A mára 138 esztendőssé lett épület 2022 márciusától újra fogadja a látogatókat.
A beruházás keretében megújult az Operaház teljes homlokzata, díszítése, a főhomlokzat és a tető díszkivilágítása, valamint az utóbbi borítása. A műemléki közönségforgalmi terekben elvégzett restaurátori munkálatok során a tervezők igyekeztek helyreállítani a homlokzat és a belső terek eredeti színeit és anyagait. Mindemellett megújult a belső terek világítása is, így a falikarok és a nézőtéri nagycsillár lámpatestjei is eredeti formájukat kapták vissza. A Vörös szalon kihidrogénezett tölgyfaborításának ugyancsak visszaállították az eredeti színeit.
Megváltozott az első emeleti nézőtéri büfé, a Feszty bár térelosztása is: az eredeti bútorzatot idéző pultok most a terem Andrássy út felőli oldalán helyezkednek el. Az OPERA gasztronómiai partnere továbbra is a Zsiday Csoport, amely a nézőtéri büfén kívül a földszinti Opera Cafét is működteti. A kínálat minőségéről az Újranyitógálát követő fogadás vendégei is megbizonyosodhattak: a pezsgő mellett lazacos, mangalicás, beluga kaviáros finger food, parányi csészékbe töltött, nagyon finom gombakrémleves és mini desszertek várták az ünneplő közönséget.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)