Index Vakbarát Hírportál

Tényleg vannak nácik a Harry Potterben?

2022. március 27., vasárnap 07:34

2021 mérföldkő volt a Harry Potter-sorozat életében. Tavaly volt ugyanis kereken húsz éve, hogy J. K. Rowling világhírű regénysorozatának első része, a Bölcsek köve a filmvásznon is megjelent. Az alkotás és annak folytatásai – a könyvekhez hasonlóan – hamar kasszasikerré váltak, azóta is megunhatatlan élményt nyújtva rajongók millióinak. A hét regényben és az azokból készült filmekben viszont több történelmi párhuzam, példa vagy áthallás is fellelhető a varázsvilág működésében és felépítésében.

Talán még a Harry Potter világának tántoríthatatlan kritikusai is kénytelenek elismerni, hogy a franchise a 2000-es évek elejének egyik, ha nem a legmeghatározóbb popkulturális jelenségévé nőtte ki magát. Holott az első regény megírásának ötlete már önmagában mesébe illő.

A tanárként dolgozó, korábban franciát és klasszika-filológiát is hallgató J. K. Rowling ugyanis éppen hazafelé tartott a vonattal, amikor egyszer csak megfogalmazódott benne egy ötlet, miszerint regényt írna egy sebhelyes angol fiúról, aki egészen 11 éves koráig semmit sem tud arról, ki is ő valójában. Ahogy arról sem, hogy igazából varázslónak született, egy másik világban pedig legendák övezik egy olyan tettét, amire nem is emlékszik, elvégre 1 éves korában vitte azt véghez.

A most 58 éves angol írónő minderre így emlékezett vissza saját honlapján:

Egy hétvégi lakásvadászó akció után történt, amikor hazafelé utaztam a vonaton, hogy Harry Potter ötlete egyszerűen belepottyant a fejembe. Hatéves koromtól szinte folyamatosan írtam, de még soha nem voltam ilyen izgatott egy ötletem miatt sem. Legnagyobb elkeseredésemre nem volt nálam használható toll, és túl félénk voltam ahhoz, hogy mástól kérjek kölcsön. Azt hiszem, ez egy jó dolog volt végül is, mert csak ültem és gondolkodtam négy (késett a vonat) órán keresztül, így minden részlet lassan kialakult a fejemben, és a nyeszlett, fekete hajú, sebhelyes, szemüveges fiú, aki nem tudta, hogy ő varázsló, folyamatosan egyre valósabbnak tűnt.

A Bölcsek köve végleges változata végül 1997-ben jelent meg az angol Bloomsbury kiadó jóvoltából. A kiadó kezdetben nem fűzött túl nagy reményeket a regényhez, mivel csak alig 500 példányt nyomtatott a korábban többször is átdolgozásra kért kiadásból.

Magyar nyelven két évvel később, 1999-ben jelent meg a kötet, amit további hat folytatás és összesen nyolc filmadaptáció követett. A siker kirobbanó volt, hiszen a könyveket később több mint hetven különböző nyelvre fordították le, világszerte több mint 400 millió példányt eladva belőlük, a filmek főszereplői pedig egy csapásra sztárrá váltak.

Diktatórikus átkok 

A sorozat cselekményének természetszerű előrehaladtával a szereplők életkora mellett párhuzamosan a regények és a filmek hangulata, illetve a karakterek morálja és motivációja is megváltozik. Bőven elég csak a személyes rendeltetése miatt egyre nehezebb terhet cipelő Harry Potterre gondolni, aki a regények sorában negyedik, A Tűz serlege című epizód utáni kötetek mindegyikében elveszít valakit a hozzá közel álló személyek közül.

Emiatt a kiválasztottnak tartott Harrynek jóval hamarabb kell szembesülnie a felnőtté válás nehézségeivel, mint kortársainak.

Az is megfigyelhető, hogy a cselekmények előrehaladtával egyre több történelmi párhuzam, motívum vagy áthallás tűnik fel, melyek akár a karakterek sorsának további alakulását is képesek döntően befolyásolni.

Baka L. Patrik irodalomkritikus  a Nemzetiszocialista analógiák a Harry Potter-univerzumban című tanulmányában például végigjárja, hol érhetők tetten náci analógiák a Rowling által megálmodott varázsvilágban.

A szerző egyik első példaként a regényből ismert főbenjáró átkokat veti össze a diktatúrával, melyeket a negyedik kötetben ismerhetünk meg. Álláspontja szerint politikai irányultságtól függetlenül bármelyik rezsim működése leírható a varázsvilág főbenjáró átkaival.

Mint ismert, a varázsvilágban három főbenjáró átok létezik:

Baka L. Patrik tanulmánya szerint az Imperius és a Cruciatus etimológiáját tekintve éppúgy latin eredetű, mint a Harry Potterben szereplő valamennyi varázsige. Viszont mindkét kifejezés rendelkezik egy másik jelentéssel:

Az Imperius az „uralom/kormányzás”, a Cruciatus pedig a „kín/kínzás” szavakat takarja. A gyilkos átok viszont arab eredetű, ami az „ahadda kedahra” kifejezésre vezethető vissza, melynek jelentése: szavammal pusztítok.

A tanulmány szerint az Avada Kedavra az arámi eredetű abracadabra egyik változata is lehet, melyet magyarul „pusztuljon a dologként” lehet lefordítani.

Mindhárom átokra igaz viszont, hogy visszatükrözi az elnyomó rendszerek működésmódját.

Egy diktatúra ugyanis elvárja, hogy a benne élők a vezér akarata szerint cselekedjenek, ezt a nézőpontot erősíti meg az Imperius-átok. Ha azonban valaki nem áll be a sorba, akkor a rezsim kiszolgálóinak kínzása várhat rá a Cruciatus formájában, és amennyiben továbbra is ellenszegül, akkor az Avada Kedavra miatt a halált sem kerülheti el.

Az esszében Baka L. Patrik arról is ír, hogy a Voldemort név francia jelentése valójában a halál szárnyalása, amely nemcsak a Harry Potter-regények főgonoszának karakterrajzát jelöli ki, hanem minden olyan vezetőét, aki egy diktatúra kiépítésére törekszik.

Az aranyvérű árják

Szintén ebben tanulmányban kerülnek elő az „aranyvérű elsőbbség” és a nemzetiszocialista árja tanok esetleges összefüggései. A szerző szerint a boszorkányok és varázslók közti, származás mentén kiépített hierarchia szerint a varázsvilágban arany-, fél-, és sárvérűek vannak. Az első csoportba tartoznak azok, akiknek mindkét szülője rendelkezik mágikus képességekkel.

A félvérek szülei közül csak az egyik képes varázsolni, míg az úgynevezett sárvérűek csoportját a varázstalan emberek (muglik) varázslásra fogékony gyermekei alkotják. Először a második részben, a Titkok kamrájában kerül elő ez a fajta megkülönböztetés, amely a fajelméletet tükrözi vissza a tanulmány szerint, de ez a fajta a nézőpont a hetedik kötetben is megjelenik, amikor Voldemort nagyúr átveszi az irányítást a Mágiaügyi Minisztérium felett. 

Ebből kiindulva lehet párhuzamot vonni köztük, illetve a varázsvilág aranyvérű mágusai között. Vagyis a németek rokon népei, mint például a skandinávok vagy éppen az angolszászok, félvérnek tekinthetők, a többi nemzet pedig egyenesen sárvérűnek számít.

Az értekezés megemlíti, hogy az Adolf Hitler elképzeléseit összegző Mein Kampf vonatkozó tételeinek értelmében „a mindenek fölött álló germán faj hivatott az uralkodásra”, ami a többi néphez képest „übermenschnek”, vagyis felsőbbrendűnek számít.

Baka L. Patrik tanulmánya szerint az aranyvérűség elsőbbségét hirdető elmélet abszurditását támasztja alá Harry Potter egyik legjobb barátjának esete is: a regénysorozat egyik kulcsszereplőjének számító Hermione Granger ugyanis sárvérűként volt képes arra, hogy folyamatosan a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola évfolyamelsője legyen. J. K. Rowling talán a lány karakterével igyekszik tisztelegni a II. világháború miatt sokat szenvedő, hányattatásnak kitett, később akár Nobel-díjjal is kitüntetett  zsidó tudósok és értelmiségiek előtt. 

Hermionéval ellentétben Voldemort, az aranyvérű ideológia egyik legfőbb helyeslője azonban nem hajlandó tudomást venni önmaga félvér származásáról. Ezzel viszont saját elveinek mond ellent, mert ugyan ő annak a Mardekár Malazárnak az utódja, aki a Roxfort négy alapítója közül egyedüliként ellenezte, hogy a varázstalan szülők gyermekei mágiát tanuljanak (emiatt később távozott is az iskolából, maga mögött hagyva a Titkok kamráját),

mégsem tudott teljes mértékben megfelelni az aranyvérű felmenőkkel kapcsolatos elvárásoknak.

Éppen úgy, ahogy a náci párt vezetője, Adolf Hitler sem testesítette meg az idealizált árja őstípusát. 

Ön szerint is vannak áthallások a náci Németországgal a Harry Potterben?

  • 1657
    Badarság, egy mesefilmben nem kell ilyen mélységeket keresni.
  • 1422
    Persze, ez számomra mindig is egyértelmű volt.
  • 314
    Ki az a Harry Potter?

(Borítókép:  Pascal Le Segretain / Getty Images)

Rovatok