A Léna lábai közt, avagy „a szűz halála” Caravaggio életéről és művészetéről ad képet, de a színház krónikája szerint sajnos az általuk leírt beszámolóban valószínűleg „több szó esett az előadásról, mint a közönségtalálkozón. Ugyanis mindkét litván előadás végén politikai indíttatású incidensek történtek. A Klaipèda Drámai Színház előadása azzal fejeződött be, hogy a tapsrendnél két ukrán zászlót és egy feliratot mutattak fel a színészek, utóbbin ez állt: »Magyarok, ne legyetek közömbösek!« A közönségtalálkozó ebből az alaphelyzetből indult”.

Szerencsére egy szabad ország szabad fesztiválján vagyunk, ahol nyíltan elmondhatják a véleményüket rólunk is – mondta a színház beszámolója szerint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója. – Az elmúlt kilenc évben, amióta szervezzük ezt a találkozót, minden évben valaki valamire meg akar tanítani minket. A mi nemzetünk így él ezer éve; hol a tatárok, hol a törökök, hol a németek, hol a kommunisták, hol az amerikaiak akarják megmondani, hogy mi hogyan éljünk, mit gondoljunk. De belül mindig tudtuk: ahogy mi akarjuk, úgy a jó.

Vidnyánszky Attila szavaira a krónika szerint tapssal reagált a hallgatóság, majd a mikrofont Tomas Juočys, a Klaipèda Drámai Színház igazgatója vette kezébe: „Most nem színházvezetőként beszélek – kezdte mondandóját –, el akarom érni a szívüket… Háromszáz gyereket öltek meg, ez nem politika, ez mészárlás. Ha azért, hogy ne haljanak meg, magasabb árat kell fizetnem a gázért, akkor kérem a számlát… Vagy közömbösek maradunk, vagy mi is belemártjuk a kezünket a vérbe, és ez, ismétlem, nem politika.” Az igazgató hozzátette: „Ha hallgatunk, és nem cselekszünk, mind véresek leszünk.”

A beszélgetés moderátora, Lukácsy György, a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy nem a vérontás megítélésében van különbség az itt jelenlévők között. Magyarország több mint hatszázezer menekültet fogadott be, a színház dolgozói is kivették a részüket a segítségnyújtásból az elmúlt hetekben. Éppen ezért a „közömbös” szó sértő lehet az itt ülők számára, akiknek egyébként nem tisztük a magyar kormányzati álláspont megmagyarázása. A szenvedőkkel mindannyian szolidaritást vállalunk, ráadásul sok magyart közvetlenül is érint ez a helyzet.

Kozma András dramaturg emlékeztette a résztvevőket, hogy éppen a litván előadásokat megelőzően, április 24-én szolidaritási napot szervezett a Nemzeti Színház, amelyen a kijevi Ivan Franko Ukrán Nemzeti Dráma Színház előadását vetítették le felvételről, és a szintén kijevi DAKH Daughters társulata is fellépett, valamint gyűjtést is rendeztek az ukrán menekültek megsegítésére. Hangsúlyozta azt is, hogy az ukrán művészek minden évben jelen voltak a Nemzeti Színházban és a fesztiválon. Ezután megosztotta a jelenlévőkkel az Ivan Franko Színház társulatának köszönőlevelét, amit a szolidaritási nap után kapott a fesztiválstáb.

A Delhi tánc című litván produkciót követően pedig „Biztos vagy benne, Orbán?” felirat jelent meg a színpadon: „Orbán, are you sure? Hungary 1956 – Ukraine 2022” – ez volt olvasható a képen, amit egy újságíró osztott meg a Facebookon.

Mindehhez a Nemzeti Színház a következő közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz, amelyet változtatás nélkül közlünk:

„A Nemzeti Színház tudomásul vette a MITEM (Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) programjában 2022. április 26-án szereplő két litván előadás (Léna lábai közt... és Delhi tánc) utáni provokatív hangvételű politikai performance-ok üzenetét. A Nemzeti Színház és a MITEM szervezői – bár tudomásuk volt a készülő akcióról – nem gördítettek akadályt a litván művészek szabad véleménynyilvánítása elé. Továbbra is hiszünk a kölcsönös tiszteleten alapuló és egymás iránti megértésre törekvő párbeszéd fontosságában. Reméljük, hogy a litván kollégák, megtapasztalva Magyarország, illetve a Nemzeti Színház vendégszeretetét és toleranciáját, ezt hasonló nyitottsággal és barátsággal lesznek képesek viszonozni.

Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország kormánya és a magyar lakosság igen jelentős pénzügyi, logisztikai és humanitárius segítséget nyújt az ukrajnai háború több százezer menekültjének. Emellett a Nemzeti Színház a MITEM keretén belül külön Ukrán Szolidaritási Napot szervezett ukrán művészek részvételével. Sajnáljuk, hogy erről a litván társulatok nem vettek tudomást, és egyoldalúan állítják be a magyarok viszonyulását ebben a kérdésben. További alkotói sikereket kívánva nekik, bízunk benne, hogy kiváló művészi kvalitásaik a tisztánlátás képességével is párosulnak.”