Ökölvívókat és harcosokat ábrázoló, több méter magas szobrok darabjai kerültek elő a szardíniai Mont”e Prama ásatási területén.
Két férfit ábrázoló szobor törzse, egy fej, lábdarabok és más testrészek bukkantak elő az Oristano városhoz közeli Cabras ásatásain. Számítások szerint a szobrok eredeti magassága meghaladta a 2-2,5 métert. Előkerült az a sajátosan meghajlított pajzs is, amelyet az egyik szobor a feje felett tartott, valamint a régészek egy szardíniai nurágh épületmodelljének darabjait is megtalálták – derült ki az MTI híréből.
Dario Franceschini kulturális miniszter rendkívülinek nevezte a Mont’e Prama mezőin feltárt leleteket, hozzátéve, hogy a Földközi-tenger medencéjének legrégibb szobrászati alkotásainak számítanak. Mont’e Prama területén a pandémia okozta két év szünet után április 4-án indult újra az ásatási munka. A régészek szerint
valódi kincsesbányáról van szó, ahonnan további alkotások kerülhetnek elő.
A két szobor majdnem tökéletes másolata két korábban kiásott műalkotásnak: az utóbbiakat 1970-ben találtak meg földművesek ugyanitt. Több ezer darabban kerültek felszínre, évtizedeken át raktárban hevertek, összeállításuk csak 2005-ben kezdődött el, jelenleg Cabras múzeumában láthatók. A Krisztus előtti tizenharmadik és kilencedik százak közötti időszakra datálják őket.
A bronzkor és vaskor között Szardínián élő népek az úgynevezett nurághcivilizációhoz tartoztak. Nevüket sajátos építményeikről kapták: a nurághok kötőanyag nélkül egymásra rakott kősorokból álló, csonkakúp alakú, zömök, toronyszerű építmények. A szigeten körülbelül hétezer nurágh maradt fenn, egyikük (Su Nuraxi) 1997 óta a kulturális világörökség része.
(Borítókép: Ökölvívókat és harcosokat ábrázoló, több méter magas szobrok darabjai a szardíniai Mont’e Prama ásatási területén 2022. május 7-én. Fotó: Handout / Italian Ministry of Culture / AFP)