Ennek az évnek hála kiállítások, szakmai események mutatják be a magyar üvegművészet múltját, jelenét és jövőjét, feltárva, milyen utat járt be ez a művészeti ág, amíg a magyarországi üvegművesség 2021-ben felkerült az UNESCO reprezentatív listájára, A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. Az egész éves programsorozatot fontos évfordulók keretezik: idén 150 éves az Iparművészeti Múzeum, az amerikai stúdió-üvegművészet indulásának pedig hatvanadik évfordulóját ünnepli az üvegművészeti szakma.

Az International Commission on Glass (ICG), a Community of Glass Associations (CGA) és az ICOM-Glass kezdeményezésének célja az üveg 3500 éves anyagának kontinenseken átívelő, globális ünneplése. A tematikus év fókuszában az üveg technológiai, tudományos és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásának ismeretterjesztése áll. 

Az üveg nemzetközi évét Magyarországon is egész évben kortárs művészeti és gyűjteményi kiállítások, szakmai konferenciák és workshopok kísérik végig. A hazai tematikus év sajtótájékoztatóval egybekötött hivatalos magyarországi megnyitóját május 18-án a Magyar Zene Házában rendezték meg. Ahogy a helyszín igazgatója, Batta András zenetörténész megnyitó beszédében kiemelte:

az üveg átereszti a fényt – nyitott, hívogató és transzparens. Nem véletlen, hogy a Magyar Zene Háza varázsát is az üveg adja. Meggyőződésem, hogy éppen az üveg miatt szerették meg az emberek ilyen hamar ezt a különleges épületet, amely ablakokat nyit, nem pedig falakat emel.

Bár a magyarországi üvegművesség tavaly felkerült A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, hazánkban még mindig sokan az iparművészet, a használati üveg és a képzőművészet határterületén kezelik a magyar üvegművészetet. A nemzetközi év kiemelt lehetőség arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a területre, lefektetve a gyűjteményes és oktatási keretek XXI. századi innovációit.

Az idén hatvan éve indult amerikai stúdió-üvegművészetet világszerte múzeumok, galériák, magán- és közgyűjtemények ünneplik. Ennek a mozgalomnak volt európai úttörője a Bohus–Lugossy Alapítvány két névadója, a világhírű magyar üvegszobrász házaspár, Bohus Zoltán és Lugossy Mária is, akiknek tanítványai ma a nemzetközi művészeti élvonalban képviselik Magyarországot

– hangsúlyozta Bohus Eszter, a Bohus–Lugossy Alapítvány alapítója.

A Bohus–Lugossy Alapítvány az üveg nemzetközi éve nemzetközi szervező- és felügyelőbizottsági tagjaként kiemelten foglalkozik a magyar üvegművészet nemzetközi kontextusba helyezésével, a hazai üveg innovációs ökoszisztéma, oktatás, kutatás és fejlesztés kérdéseivel, nemzetközi üvegszakmai kapcsolatok kiépítésével.

A kiállítások közül kiemelkedik a szeptember 4-ig látogatható II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon, amelynek központi témája az üveg nemzetközi éve. A Közös tér címen több mint 310 kiállítót és 470 kiállítási tárgyat bemutató szalon kortárs üvegművészeti munkái mellett történeti áttekintő szekciójában magyar üvegművészek innovációját mutatják be. Idetartozik dr. Veress Zoltán (1901–1965) és Suha Zoltán (1932–) Ipari Formatervezési nívódíjas vegyész közös szabadalma,

ezzel együtt a világ számos olyan nagy múzeumi gyűjteményében megtalálható, mint a londoni Victoria and Albert, a liège-i Musée du Verre, a frauenaui Glasmusem, valamint a budapesti Iparművészeti Múzeum.

Báthory Júlia (1901–2000) Munkácsy- és Magyar Örökség díjas üvegművész a többtónusú, plasztikus mélyhomokfújás technikájának alkalmazásával teremtett új műfajt. A Stúdióüveg Mozgalommal szinte egy időben, 1962-ben hozta létre azt a kísérleti üvegolvasztó kemencét a Török Pál utcai üvegműves szak alagsorában, amely a hazai gyári, ipari hutai kidolgozás mellett páratlan lehetőséget adott a meleg üvegben történő kísérletező munkára.

Balogh Eleonóra Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, a kiállítás társkurátora és a Bohus–Lugossy Alapítvány kuratóriumi tagja kiemelte:

mégis 2022-ig kellett várnunk ahhoz, hogy ezt a rendkívüli anyagot – amely mesterségesen előállítva mára mindennapi életünk megkerülhetetlen részévé vált – egy éven át ünnepelhessük az üveg nemzetközi évében. Ez az év arra is hivatott, hogy megfelelő infrastruktúrát teremtsünk a kortárs üvegművészek számára műveik előállításához és reprezentációjához, hogy folytathassák a hatvanas években elindult, nemzetközi szinten is meghatározó alkotói mozgalom hagyományát.”

A GlasSpring, a kortárs magyar üvegművészet tavaszi tárlata a Kiskép Galéria szervezésében, a Klebelsberg Kulturkúriában, Koós Ágnes kurátori válogatásában mutatja be ötven magyar, nemzetközileg is aktív magyar művész üvegalkotásait, miközben a hatvan évvel ezelőtt indult Nemzetközi Stúdióüveg Mozgalom kortárs pozícióját is felrajzolja. Szentendrén a Ferenczy Múzeumban Üveg hat főre címmel május 29-ig látogatható hat nemzetközi elismertségű üvegművész – Borkovics Péter, Hegyvári Bernadett, László Kyra, Melcher Mihály, Sipos Balázs és Smetana Ágnes – kiállítása 

Budapest és Szentendre mellett Pannonhalmán a Hefter Galéria és Stúdió is csatlakozott az üveg nemzetközi éve kezdeményezéshez a magyar és nemzetközi üvegművészet több mint ötven kortárs képviselőjét bemutató Fény.tér című állandó kiállítással. A kiállítás látogatói betekinthetnek a Hefter Stúdió közel ötven éve működő műhelyébe, és egy válogatást is láthatnak Hefter László és Hefter Brúnó üveg- és restaurátorművészeti tevékenységéből.

Az üveg nemzetközi éve programjának következő hónapjaiban olyan eseményeket rendeznek, mint az üvegművészet fontos állomásait a XVIII. századtól a múlt század végéig áttekintő kiállítás a Kiskép Galéria és Koós Ágnes kurátor szervezésében a De la Motte–Beer-palota ritkaságszámba menő, XVIII. századi eredeti barokk freskókkal díszített teremsorában; megelevenedik a Magyar Üvegművészek Társaságának története a győri Rómer Házban; az őszi Art Market Budapesten pedig nemzetközi galeristák és művészek bevonásával szakmai szereplők először vitatják meg az üveg-képzőművészeti műfajok között betöltött szerepét. A Bohus–Lugossy Alapítvány a 360 Design Budapest kiállítás partnereként nemzetközi üvegdesign-kiállítással zárja a 2022-es üveg nemzetközi évét.