Ünnepélyes keretek között megnyílt a Heller Ágnes életét bemutató virtuális kiállítás, amely a Budapest Főváros Levéltára honlapján tekinthető meg. Annak a bonyolult folyamatnak a feltárása, aminek során eljutott a véleménye megváltoztatásáig és a rendszerrel való szembenállásig, a közeljövő történeti kutatásainak feladata lesz.
Budapest Főváros Levéltára bemutatta a Heller Ágnes életéről és munkásságáról szóló Jó emberek léteznek, hogyan lehetségesek? című virtuális kiállítást, amely a levéltár aloldalán érhető el. Az ünnepélyes megnyitó és az Önéletrajz és filozófia – Tanulmányok Heller Ágnes emlékére című kötetet bemutató kerekasztal-beszélgetés a levéltár YouTube-csatornáján visszanézhető.
Heller Ágnes hagyatéka 2020 júliusában került Budapest Főváros Levéltárába, majd elkezdődött a hagyaték levéltári rendezése és filozófiai szempontú értékelése. 2021 márciusában kétnapos konferencia foglalkozott a filozófus életművével. A tudományos tanácskozáson elhangzott előadások alapján készült Önéletrajz és filozófia – Tanulmányok Heller Ágnes emlékére című tanulmánykötet 2022. áprilisban jelent meg. Eközben folyt a virtuális kiállítás előkészítése, aminek célja, hogy mind a szakmai, mind az érdeklődő szélesebb közönség mélyebben megismerje Heller munkásságát.
Kiállításunk összeállításakor az életére és a huszadik századi eseményekre visszatekintő Heller Ágnest tartottuk szem előtt – olvasható a kiállítás bevezetőjében. – Egyrészt az érdekelt bennünket, Heller nézőpontjából hogyan mutatható be egy-egy történeti korszak, hogyan írja le saját helyzetét és lehetőségeit az adott történeti szituációban. Másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy egy-egy korszakra visszatekintve hogyan artikulálta a jóság, a tisztesség és a helyes cselekvés mibenlétének problémáját.
A kiállítás forrásait a nagy életútinterjúk (Heller Ágnes – Kőbányai János: A bicikliző majom, 1998; Georg Hauptfeld: A véletlen értéke, 2018) mellett elsősorban Heller saját szellemi önéletrajza (Filozófiám története, 2009), morálfilozófiai értekezései (mindenekelőtt: Morálfilozófia, 1989; Személyiségetika, 1996) és időskori esszéi alkották. A vizsgált korszakokban Heller Ágnes gondolkodása és politikai álláspontja radikális változásokon ment keresztül, és ezek a változások a kiállítás létrehozói szerint pusztán az itt megjelenített szubjektív visszaemlékezésekre támaszkodva nem elemezhetők kielégítően.
Fontos megjegyezni, írják, hogy Heller Ágnes vélhetően nagy utat járt be a kommunizmus és a párt melletti elköteleződéstől a rendszer bátor megtagadásáig, majd az emigrációig.
Annak a bonyolult, belső konfliktusokkal és ráébredésekkel teli folyamatnak a feltárása, aminek során lépésről lépésre eljutott véleményének megváltoztatásáig és a rendszerrel való szembenállásig, a közeljövő történeti kutatásainak feladata lesz.
(Borítókép: Heller Ágnes 2015. április 8-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)