Hazánk első népszavazását 1921. december 14–16. között tartották Sopronban és környékén, aminek értelmében – 7107 szótöbbséggel – Nyugat-Magyarország központja, valamint a várost környező nyolc település Magyarország része maradt. A helyi magyarság, valamint az évszázadok óta a régióban élő németség és horvátság többsége döntött úgy ekkor, hogy az 1919-ben, az első világháborút követően Saint Germainben kötött egyezmény értelmében Ausztriához csatolt terület mégis Magyarországhoz tartozzon.

A film szakértő történészek közreműködésével, eredeti dokumentumok alapján mutatja be azt a rögös utat, amely az elcsatolásra ítélt Sopronból a leghűségesebb városba vezetett. Az alkotók a korabeli forrásokból merítve készítettek illusztrációkat, melyekben színészek és hagyományőrzők közreműködtek.

A film az 1919–1921 közötti eseményeket tárgyalja, így szó esik a soproni tüntetésekről, a második ágfalvi csatáról, az összecsapásban elesett Machatsek Gyula hallgatóról és a népszavazás előkészítésének menetéről is. Az alkotók számos olyan dokumentumot, kéziratot használtak fel a forgatókönyv írásakor, amik korábban egyáltalán nem vagy csupán a kutatók körében voltak ismertek. A stáb forgatott a Soproni Múzeumban, a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltárban, valamint az MNL Országos Levéltárában és Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában is.

A film korabeli források alapján egy selmeci-soproni főiskolás, ifjabb Krug Lajos történetén keresztül tárja a nézők elé a városban uralkodó hangulatot, a helybéliek szellemiségét és motivációit. „Ez a bensőséges narratíva és személyes történetvezetés ugyanakkor nemcsak megidézi a tárgyalt korszakot s annak emberét, de megszólít minket is. Ez a dokumentumfilm egyfajta vallomás a hazaszeretetről” – tette hozzá Bárány Krisztián forgatókönyvíró-rendező.