„Jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy a következő hetekben az Átrium utolsó előadásait láthatják, akik jegyet váltottak rá. Az utolsó Az Őrült Nők Ketrecét, az utolsó Igenist, az utolsó Isteni végjátékot… és így tovább. Nem tudjuk tovább tartani a színházat. A mai naptól az Átrium csapatának sok kiváló tagja a felmondási idejét tölti. Egytől egyig kitűnő emberek, akiket soha nem lenne szabad elküldeni, mert a színház nagyrészt miattuk olyan, amilyen. Köszönjük nekik – mást nem tudunk írni, mert nem lehet szavakkal kifejezni, amit most érzünk.”

Ezzel a Facebook-poszttal jelentkezett június 30-án késő este az Átrium, reagálva a közelmúlt eseményeire, majd a kommentszekcióban így folytatták:

„Kedves érdeklődők! Korábbi posztjainkban leírtuk: a kulturális kormányzat elköltötte a támogatási fedezetet, 12 milliárd forintot, az Átrium (és sok más független színház) nem kapott egy fillért se. Ha a közösségi adományokból összejön annyi, hogy folytathassuk, folytatjuk, még ha kisebben is.”

Pintér Béla és Társulata sem kapott a fent említett támogatásból, ők jegyáremeléssel és jegykezelési költség bevezetésével igyekeznek kompenzálni a számukra nélkülözhetetlen, de kieső ötvenmillió forintot – jelentették be egy videóban Facebookon. Több jegykategóriát hoznak létre, támogatói programokat indítanak, és kérik, hogy aki teheti, járuljon hozzá a társulatuk fennmaradásához.

Egymásnak feszülő ellentétek

Az Átrium megközelítése már egy ideje több ponton ütközik a jobboldali kultúrpolitika legkonzervatívabb része által képviselt iránnyal, amelynek a színház sokszor adott hangot Facebook-oldalán. A Magyar Nemzet legutóbb Alföldiék szoknyája mögé bújik V. Naszályi Márta címmel közölt cikket az Átrium és az I. kerület polgármestere között létrejött együttműködési megállapodásról.

Az újság kiemelte, hogy a színház középiskolásoknak szóló érzékenyítő programjai a helyi jobboldal által „ideológiailag is kifogásolt” előadások, amelyek témái a mélyszegénység, a tinédzserkor vagy az életet kezdő fiatalok problémáira összpontosítanak. Emellett bírálta Az Örült Nők Ketrece című előadást is, amiért nőnek öltözött férfiak szerepelnek a darabban.

Az Átrium Színház erre reagálva közösségimédia-oldalán leszögezte:

• elismerjük, hogy egyes előadásaink tehetséges és tehetségtelen korrupt politikusokról és köztisztviselőkről szólnak;
• töredelmesen bevalljuk, hogy egyes darabjainkban a hatalommal kompromisszumot kötő, véleményüket az érdekeik szerint képviselő, gerinctelen emberek is szerepelnek;
• továbbá kénytelenek vagyunk beismerni azt is, hogy bizonyos produkcióinkban az elvárttól eltérő fajú, színű, etnikai vagy társadalmi származású, genetikai tulajdonságú, nyelvű, vallású és/vagy meggyőződésű emberek a szereplők.

Az Átrium mozi 1935–1936-ban épült az akkori mozgókép-forgalmazási rendelet pozitív hatásaként, és azóta működött – kisebb-nagyobb kihagyásokkal a hányatott huszadik században –, de 2001-ben végül bezárták. 2012-ben kezdett újra üzemelni mint összművészeti intézmény, amely 2017-től hivatalosan is felvette a homlokzaton szereplő Átrium nevet.

(Borítókép: Az Átrium esti kivilágításban a II. kerület, Margit körút 55. szám alatt 2020. november 9-én. Fotó: Róka László / MTI)