Csák János kulturális és innovációs miniszter az MMA székházában, a Pesti Vigadóban tartott nyitórendezvényen kiemelte: a magyar kulturális nemzetközi intézményhálózat soha nem volt olyan erős, mint ma.

Mint mondta, az intézetek feladata, hogy képesek legyenek megfogalmazni a magyar kultúrát úgy, hogy azt egy nyolcéves gyerek, egy politikus vagy egy üzletember is megértse.

A miniszter az identitás fontosságát hangsúlyozta, mely szerinte akkor ér valamit, ha azt átfordítjuk önrendelkezésre, majd proaktivitásra, cselekvésre.

A miniszter – Klebelsberg székfoglalóját idézve – hangsúlyozta, hogy egy lehetőségünk van, a kultúránk fejlesztése, amelynek alapja a kultúrkiválóság és a kulturális akadálymentesítés. Egyetlen magyart sem hagyhatunk el, minden gyereket meg kell szólítanunk, akkor lesz a magyar kultúra együtt erős – mondta Csák János.

Ha a gyorsan változó világban nem leszünk képesek arra, hogy a kultúrában innovációkat hozzunk létre, akkor nem lesz magyar jövő – fogalmazott a miniszter, kiemelve: a kultúra innovációjára van szükség, ahhoz pedig az szükséges, hogy mindenütt elterjesszük az innovációs kultúrát.

Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke elmondta: az MMA 2011-es köztestületté válását követően rövid időn belül kialakította nemzetközi stratégiáját, és programok hosszú sorát valósította meg. Számos külföldi művészeti akadémiával és kulturális intézettel vette fel a kapcsolatot, emellett több mint negyven, határon túli művészeti szervezettel, folyóirattal, kiadóval, egyetemmel, múzeummal, színházzal áll szakmai együttműködésben.

Mint mondta, a köztestület külhoni megismertetését segítette, hogy bekapcsolódott például a 2013-as EKF-projektbe Kassán, a V4-évfordulós programsorozatba vagy az olasz–magyar, illetve izraeli–magyar kulturális évadokba. Programjaik megjelentek többek között Párizsban, Ljubljanában, Németország és Oroszország városaiban, de Kínában és Dél-Koreában is.

Kiemelte: céljaik közé tartozik, hogy kiemelkedő kortárs művészeti értékeinket az eddiginél is hatékonyabban jeleníthessék meg a nemzetközi kulturális piacon, minél szervezettebbé, tervezhetőbbé tegyék az MMA-hoz kapcsolódó művészek és elméleti szakemberek külföldi bemutatkozásait.

Mint mondta, mindezek miatt tartja fontosnak, hogy az áprilisban az MMA és a Külgazdasági és Külügyminisztérium között született együttműködési megállapodást megújított formában, a közelmúltban megalakult Kulturális és Innovációs Minisztériummal is megkössék.

Hozzátette: közös programjaik elsősorban a külföldi magyar kulturális központok, a Liszt Intézetek bevonásával valósulnak meg, és megkülönböztetett figyelmet fordítanak a legtágabb értelemben vett közösségükhöz tartozó művészek kiemelkedő eredményeinek külföldi bemutatására.

Elmondta: az MMA az elmúlt bő tíz évben több ezer kulturális-művészeti programot szervezett, intézményeikben több millió látogató fordult meg, intézménycsaládjuk folyamatosan bővült.

Kívánom, hogy a mostani tanácskozás az együttműködés új kezdete legyen, találjunk további utakat és kapcsolódási pontokat közös kincsünk, az egyedülállóan szépséges és gazdag magyar művészet magas színvonalú, méltó nemzetközi megismertetésére

– zárta szavait.

Az értekezletet minden évben megrendezik a kulturális diplomáciai feladatokat ellátó diplomaták számára, akik több szakmai előadást hallgathatnak meg a kulturális területet érintő aktualitásokról. Az eseményen találkozhatnak a hazai kulturális intézmények vezetőivel is, akik előadásokat tartanak az együttműködési lehetőségekről. Az eseményen bemutatkozik a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Veszprém–Balaton 2023 EKF-program, a Hagyományok Háza, a Nemzeti Tehetség Központ és Debrecen városa is.

Az értekezlet második napján Csák János szakmai műhely beszélgetést tart a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakmai felügyelete alá kerülő külföldi magyar kulturális intézetek vezetőinek.