Az Átrium Színház 2022. június 30-án felhívást tett közzé Facebook-oldalán, miszerint állami támogatás híján működésük veszélybe került. Az Index kérdésére most reagált a Nemzeti Kulturális Alap: az Átrium panaszainak egy részét helytelenül címezték nekik. Az ügyben a Független Előadó-művészeti Szövetség nyílt levelet írt a kulturális államtitkárnak.
Múlt csütörtökön, 2022. június 30-án indult meg az Átrium Színház nyílt sisakos szélmalomharca a fennmaradásért, amikor a közösségi médiában bejelentette: a színházban több munkatársnak fel kellett mondaniuk, a színház jövője bizonytalanná vált az anyagi körülmények miatt. Mivel a független színházakat segítő állami támogatások egyik feléből nem kaptak, a másik, számukra megítélt rész pedig nem érkezett meg, a közönséghez fordultak segítségért. Eddig 31 millió forint adományt sikerült összegyűjteniük.
Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által folyósított Előadó-művészeti többlettámogatási program 12 milliárd forint elosztásáról döntött áprilisig, amelyből a Független Előadó-művészeti Szövetség szerint az Átrium mellett olyan független színházak sem kaptak, mint
Pintér Béla és Társulata, valamint a kiemelt minősítéssel rendelkező CentrÁl Színház sem.
Megkérdeztük a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) arról, mi történt az Átriumnak megítélt 17 millió forinttal, amelyről a színház képviselője a HVG-nek azt nyilatkozta korábban, hogy elvben az övék lehetne, de nincs, aki a támogatási okiratot aláírja.
Az NKA válaszát szó szerint közöljük:
„A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működési támogatást nem nyújt, pályázati úton tematikus programokat támogat. A hvg.hu portálon megjelent »Ennek nem szabadna megtörténnie, ez rombolás – Tényleg bezár az Átrium?« című interjúban helytelenül megnevezett támogatás tehát nem a Nemzeti Kulturális Alapból származik.
Az NKA mint elkülönített állami pénzalap a minisztériumi pályázatok lebonyolításában nem vesz részt, a pályázatok elbírálásánál döntési jogkörrel nem rendelkezik. Az NKA forrásaiból a kollégiumi rendszeren keresztül részesülhetnek támogatásban a kulturális szféra szereplői.
Ami a pályázatok bírálati szempontrendszerét illeti, a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumi pályázatainak bírálati szempontrendszere minden esetben szerepel a pályázati felhívásban. Az Előadó-művészeti többlettámogatási program esetében a szempontrendszert a Kulturális és Innovációs Minisztérium határozza meg.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatása szerint a napokban Karácsony Gergely főpolgármesterrel lefolytatott személyes egyeztetés alkalmával Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és a Főpolgármester megállapodtak abban, hogy a már kialakított döntéshozatali rendszert mindkét fél hatékonynak tekinti, és a továbbiakban is eszerint járnak el. Az idei évre vonatkozó finanszírozási döntések a főváros által delegált szakértők javaslatai alapján megszülettek, a szerződéskötési folyamat pedig elindult.”
Zsedényi Balázs, az Átrium produkciós igazgatója az Indexnek a következőképpen reagált az NKA válaszára:
Ez egy bürokráciai kérdés. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága folyósítaná a támogatást, miután egy szakmai kuratórium dönt arról a minisztériumban, hogy a beérkező pályázatokat milyen mértékben támogatja. Az Átriumhoz hasonlóan sok más független színházhoz sem jutott el ez az összeg.
Zsedényi Balázs azt is elmesélte nekünk, hogy nagyon fontosnak tartja, hogy bizonyos fogalmak ne keveredjenek, mivel az a pénzösszeg, amelyre pályázni lehet, nem említhető egy lapon az Előadó-művészeti többlettámogatással, több okból sem: „A többlettámogatási kérelem nem pályázat. A kérelmeknél nincs transzparens döntési folyamat, és nincs az elbírálásnak törvényi határideje, ezért lehet az, hogy 2021 novembere óta nem kaptunk választ arra, hogy ezeket a kérelmeket valaha elbírálják-e, és hogy milyen összegben.”
Külön kiemeli:
a működési pályázatoknál szakmai kuratórium dönt az elbírálás felől, szemben a többlettámogatási kérelmekkel, amikről a kulturális államtitkár dönt egy személyben.
Tavaly 50 millió forintra pályázhattak az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériumánál – mára a Kulturális és Innovációs Minisztérium vette át a kultúrával kapcsolatos kormányzati feladatokat – ebből 17 milliót ítélték meg számukra, amit végül mégsem kaptak meg.
A többlettámogatási rendszerben 200 millió forint volt a határ, ezt a kérelmüket nem bírálták el a mai napig. A többlettámogatási rendszert az államvezetés a kulturális tao helyett hozta létre. Elvben azért, hogy megelőzzék a visszaéléseket. Ennek a rendszernek az igazi vesztesei jelenleg az Átriumhoz és Pintér Béláékhoz hasonló független társulatok.
A támogatási ügyek a korábbi kormánynál az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatáskörébe tartoztak, ami már nincs, de a lebonyolító szervezet ma is az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.
„Persze lehet mondani, hogy még nagyobb vesztesei a visszaélők, hiszen nincs mivel visszaélni. De sokan, akik tisztességgel dolgoztak, és látható volt, hogy a valós teljesítményük után élnek a kulturális tao adta lehetőségekkel, nagyságrendekkel rosszabbul jártak az új rendszerrel” – tette hozzá Zsedényi Balázs.
A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) hétfőn nyílt levélben vette fel a kapcsolatot Csák János miniszterrel és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárral.
A levélben kiemelték:
A döntéshozó a korábban, a minisztérium által meghatározott feltételrendszernek megfelelően benyújtott, érvényes kérelmeket figyelmen kívül hagyta, azokat el nem bírálta... A minisztérium döntésének elmaradása sérti a gazdasági versenyt azon esetekben, ahol az azonos kategóriában pályázó, azonos jogállású (pl. kiemelt minősítésű vagy befogadó színházi tevékenységet folytató) szervezetek közül egyesek igénybejelentését elbírálta, mások igénybejelentését figyelmen kívül hagyta a támogató.
A levél végén arra kérik a minisztert és államtitkárát, hogy mielőbb intézkedjenek, és a színházak fennmaradása érdekében pozitív támogatási döntés szülessen. (A nyílt levél itt olvasható.)
Kérdéseinket mi is elküldtük Hoppál Péter államtitkárnak. Amint megkapjuk a válaszokat, cikkünket frissítjük.
A döntésről, pontosabban annak elmaradásáról, és annak okáról is kérdeztük Zsedényi Balázst, aki tanácstalan az ügyben. „Nem tudom, hogy az Átrium mit csinált azért, hogy más elbírálás alá essen.” – meséli.
Elmondta, hogy az országgyűlési választások előtt mindkét oldalnak fontos volt az Átrium.
Hajnal Miklós, Hegyvidék és Bel-Buda országgyűlési képviselője, a Momentum Mozgalom tagja, valamint Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is ellátogatott a színházba, kifejezve, hogy fontosnak tartják jelenlétét a fővárosban.
A magánszínházak gazdasági helyzetét tekintve a következőket nyilatkozta:
„Sokszor felmerül, hogy miért nem él meg a piacról a magánszínház. A rövid válasz, hogy nincs klasszikus színházi piac, hiszen az állami támogatásokkal torzított piacról beszélünk, tehát mesterségesen vannak lent tartva az árak, hogy ma ne több tízezer forintba kerüljön egy jegy. Ezt az állam is elismeri, nem véletlenül támogat a Turay Ida Színháztól kezdve a Karinthy Színházon át egészen a Játékszínig sok száz millió forinttal magánszínházakat” – sorolja a színház produkciós igazgatója.
Zsedényi a közelmúlt támogatásairól annyit mondott:
„A működéshez szükséges támogatás nagyságrendje megközelítőleg 200 millió. Ezt a kormány is belátja, hisz a Turay Ida Színház, a Karinthy Színház és a Játékszín, amelyek struktúrájukban hasonlók az Átriumhoz, megkapták ezt, vagy ennél nagyobb összeget. Mi nem, viszont egy héttel ezelőtt még fel sem merült bennünk, hogy ilyen civil összefogás születhet meg a színház érdekében. A személyes adományokból eddig összejött huszonhat millió forint még nem elég, hogy a színház továbbmenjen, de arra talán ien, hogy a döntéshozóknak megmutassa: egy kulturális ügy is meg tud mozgatni akár kritikus tömegeket is.”
(Borítókép: Az Átrium esti kivilágításban a II. kerület, Margit körút 55. szám alatt 2020. november 9-én. Fotó: Róka László / MTI)