Móra Ferenc a feleségével rossz házasságban élt, szeretőit az irodalomtörténet is számontartja. Születésnapján tesztelheti, mennyit tud a Kincskereső kisködmön szerzőjéről.
Móra Ferenc író, újságíró, muzeológus 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán és 1934. február 8-án, Szegeden halt meg. Szegényparaszt családból származott, apja szűcsmester, anyja kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, majd a Szegedi Napló munkatársaként Szegedre került, később írt a Délmagyarországba, a Világ című napilapba és a Magyar Hírlapba is.
1904-től a Somogyi-könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa, emellett régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett. Tömörkény István 1917-es halála után a múzeum igazgatója lett. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken feltárt anyagokról szóló beszámolói, például a kunágotai honfoglalás kori lovas sírokról szóló, valamint a népvándorlás és honfoglalás kori temetkezéseket néprajzi szemszögből vizsgáló publikációja.
Pályáját versírással kezdte, elbeszéléseiben és regényeiben érzékenyen ábrázolta a parasztság kiszolgáltatottságát. Bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait, többek között a Hannibál feltámasztása című regényében, amely csak 1955-ben jelenhetett meg. A műből 1956-ban film készült Hannibál tanár úr címmel. Főbb művei: Rab ember fiai, Aranykoporsó, Ének a búzamezőkről, Kincskereső kisködmön, Csilicsali Csalavári Csalavér, Dióbél királyfi és társai, A cinege cipője, Az aranyszőrű bárány, Dióbél királykisasszony, Történetek Pankáról és egyéb mesék.
Móra Ferenc felesége, Walleshausen Ilona egyáltalán nem érdeklődött a művészetek és férje munkája iránt. Móra állítólag már az esküvőjük napján tisztában volt vele, hogy hibát követ el, mivel házasságuk alapját nem a szerelemre építették. Ennek ellenére feleségétől sosem vált el, de élete során számos szeretője volt. Utolsó szerelmének ezt írta: „Maga lesz az oka, ha azt fogja írni rólam az irodalomtörténet valamely iparosa: pár hét híján betöltötte az író az ötvenhármat, amikor titokzatos változáson ment át és csoda történt vele.”
Most tesztelheti, mennyire ismeri a kötelező olvasmányokban is felbukkanó író életét és munkásságát.
A játék lezárult.
(Borítókép: Móra Ferenc és Kalmár Ilona. Fotó: Móra Ferenc Múzeum)