Claude Monet, az impresszionizmus mestere egyszer azt mondta: 

Talán a virágoknak köszönhetem, hogy festő lettem.

A XIX. század egyik legismertebb festőjét a vízililiomok tették híressé, a művész a kékes háttérből kiugró rózsaszín szirmok megszállottja volt. A francia alkotó mellett számos festő – Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde, Matisse és Kandinszkij – is a rózsalugasok és a varázslatos fűzfák lombjai alatt alkotott.

A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be a közkedvelt motívum – a színpompás virágok és zöldellő kertek – szerepét, alakváltozásait az 1860-astól a húszas évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.

A tárlatot bemutató film révén a műkedvelő közönség megismerkedhet nemcsak az alkotókkal és az alkotásokkal, de a műveket ihlető díszkertekkel, így például Monet givernyi paradicsomával is: a kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja.

Sokoldalú alkotók

A kertekből inspirálódó művészek ástak, ültettek, gyomláltak, majd lefestették a környezetüket.

a korabeli növény- és kertmánia hatása az avantgárd művészetben erőteljesen megjelenik. Művészek, kurátorok és műértők mutatják be a képeket, és kalauzolják el a nézőket a virágos képek világában.

A film címe egyszerre találó és félrevezető, hiszen a produkció szinte teljes egészében Monet képeire fókuszál, Matisse-ra, illetve a többi, a filmben meg-megjelenő festő munkásságára kevésbé. Való igaz, hogy Monet volt a kertábrázolás mestere, de túlzás ráhúzni az egész dokumentumfilmet úgy, hogy Van Gogh vagy Klimt virágairól nem kapunk átfogó képet.

A filmből azért többé-kevésbé kiderül, hogy melyik festő milyen technikával festett, és persze a jellegzetes alkotói folyamatokat és a helyszíneket is bemutatja. Spanyol, német, francia festők, mindannyian máshogy és más okból másolták le a kerteket, egyvalami azonban közös bennük: a természet iránti szeretetük. 

(Borítókép: Pannonia Entertainment)