1954. július 29-én jelent John Ronald Reuel, azaz J. R. R. Tolkien angol nyelvész, filológus A gyűrű szövetsége című furcsa regénye. A kiadó nem fűzött hozzá nagy reményeket, ezért mindössze háromezer példányt nyomtattak ki a professzor kalandos tündérmeséjéből. Nagyobbat nem is tévedhettek volna.
Annyira óvatosak voltak, hogy a kéziratért egy fillér honoráriumot se fizettek, a szerződés szerint csak az eladott könyvek árából részesült az író. A Két torony címet viselő folytatás az év őszén, a történetet lezáró harmadik könyv, amely magyarul A király visszatér címet viseli, a következő év októberében jutott el az olvasókhoz. A Gyűrűk Ura-trilógia néven ismert regényfolyam azóta több mint százötven millió példányban kelt el, biztató jelet küldve ezzel minden megfontolt apának, aki kétségbeesne arról értesülvén, hogy féltve óvott leánya egy ágrólszakadt bölcsészhez készül kötni az életét ahelyett, hogy jogászt vagy közgazdászt választana.
Bár Tolkien haláláig élvezettel szívta magába a patinás egyetemi könyvtárak levegőjét, élete nem tekinthető eseménytelennek. Már az eleje sem volt átlagos, hiszen a dél-afrikai Bloemfontein városában látta meg a napvilágot. Édesapja, az eredetileg német bevándorló családból származó könyvelő korai halála után hazaköltözött a család.
J. R. R.-t már a birminghami általános iskolás korában jobban érdekelték a holt nyelvek, mint a rögbi vagy a krikett.
A kötelező latin és görög nyelveken kívül már ekkor izgatni kezdték az ó- és középangol, a gót és az óészaki szövegek. A walesi nyelv hangzása is lenyűgözte, később pedig a finn is jelentős szerepet játszott az általa kifejlesztett fantázianyelvek alakulásában. Már akkor nekilátott, hogy később olyan nyelveket teremtsen, mint a Quenya és a Gnomish vagy a Sindarin.
Mivel az volt a meggyőződése, hogy a nyelvek kialakulását, fejlődését nem lehet elválasztani az illető nép történelmétől, kultúrájától és mitológiájától, saját nyelveihez népeket és történelmeket és mondákat is alkotott.
A középiskola után Oxfordban csiszolta tovább filológiai tudományát, de tanulmányait az I. világháború miatt félbe kellett szakítania. Katonai kiképzés után harcolt az európai hadszíntereken, részt vett a somme-i csatában, majd betegsége miatt szerencsére meg kellett válnia a lövészárkoktól.
Felépülése után folytatta tanulmányait, a leedsi egyetemen professzorrá nevezték ki, majd 1925-ben visszatért Oxfordba, ahol az óangol nyelvet tanította 1959-es nyugdíjba vonulásáig.
Gyermekeinek mesélte először Zsákos Bilbó Baggins, a kalandos életű hobbit történetét. A srácoknak tetszettek a mesék, ezért Tolkien 1930-tól le is jegyezte őket. 1937-ben látott napvilágot első híressé vált műve, a The Hobbit (magyarul 1975-ben A Babó címmel jelent meg Szobotka Tibor fordításában), amely A Gyűrűk Ura című könyve alapötletéül szolgált.
A regény, amely a fantasyműfaj egyik alapműve és a világ egyik legismertebb irodalmi alkotása, 1981-ben jelent meg magyarul. Az első tizenegy fejezetet Réz Ádám fordította, majd Göncz Árpád, a későbbi köztársasági elnök folytatta a munkát. A történetben sűrűn szereplő verseket Tandori Dezsőnek köszönhetjük magyarul.
A regényből Peter Jackson új-zélandi rendező készítette el szintén kultikussá vált feldolgozását, amelynek részei 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban zúdultak rá a világra. Bár ezeket még többen látták, mint ahányan a feldolgozott művet olvasták, lássuk, mire emlékszünk a könyvből:
Minden kérdés megválaszolására 30 másodperc áll rendelkezésére. Jelölje meg a helyes választ, majd vagy várja ki az idő végét, vagy kattintson a "Következő kérdés" gombra. A linkre kattintva elindul a játék.
(Borítókép: Részlet a A Gyűrűk Ura - A két torony című filmből. Fotó: InterCom)