Az elmúlt napokban is érezhető volt, hogy a Művészetek Völgye a tavalyihoz képest több látogatót vonz. Az udvarok a főbb helyszíneken kívül is megtelnek, bizonyos programokra pedig érdemes legalább egy órával előbb érkezni, ha nem szeretnénk lemaradni kedvenceinkről.

Ez nem csak a koncertekre igaz, mindenfajta és -féle program arányosan sok látogatót érdekel. Délelőtt 11-kor például negyven ember jógázott a melegre fittyet hányva a Harcsa Veronika Udvarban, Dömötör Édua Csenge jógaoktató és saját maguk legnagyobb örömére. Az utcákon a tűző napon is rengetegen vándorolnak pajtából kertekbe, beszélgetésekről workshopokra, és persze sokan vannak, akik elmenekülve a kempingek lángoló katlanjából a patakparton hűsölnek. Gyerekek és kutyák rohangálnak, a Művölgy szokásához híven nemcsak a hajnalig bulizni vágyó fiatalokat, a rock and roll nagyszülőket, de a kisgyermekes családokat is várja és befogadja. Ez adja a fesztivál egyik szépségét.

Kötelező családi program 

Nincs olyan nap, hogy ne találkozzunk valakivel, aki hosszú évekre visszanyúlóan völgylátogatónak mondhatja magát, vagy olyan emberrel, akinek éppen az aznap az első tapasztalata. Egy páros például az évfordulóját ünnepelte éppen, mert tizenöt évvel ezelőtt Kapolcson találtak egymásra. Idén már gyermekeikkel jöttek vissza, náluk ez minden nyáron kötelező családi programmá vált. De olyannal is beszélgettünk, aki most először utazott el idáig. A Carson Coma zenekar miatt döntött úgy, hogy megnézi magának a Művölgyet, de amíg az este 11 órakor kezdődő koncertre várt, amit tudott, felfedezett magának.

Eszméletlenül tetszik, hogy egy szőlőlugas alatt hallgathatjuk, ahogy versimpróznak a Kaláka Udvarban, vagy épp egy körtefa árnyékába menekülve egy másik kertben kézművestermékek közül válogathatunk. Bár a Carson Coma miatt jöttem, már rákerestem három olyan előadóra, akit eddig még nem ismertem, de barangolás közben belehallgattam a zenéjébe, és megtetszett.

A Művölgyre ez is jellemző. Sok olyan előadóval is találkozhatunk, aki még nem olyan ismert, ám a rendszeres völgylátogatók azt is megélhetik, hogy egy olyan előadó koncertjére buliznak hatalmas tömegben, akinek a fellépésére pár éve még csak egymaroknyi ember tévedt oda. Az egyik ilyen fejlődéstörténet egyértelműen a Carson Coma zenekarhoz kapcsolódik. A fiúk páratlanul gyorsan lettek nagyon híresek, és míg tavaly Taliándörögdön, A Kertben koncerteztek, idén a Panoráma Színpadon kaptak helyet.

Előttük a Csaknekedkislány zenélt, akikre szintén sokan voltak kíváncsiak. Velük párhuzamosan az Ivan & The Parazol a Kőbánya Udvarában csinált akkora bulit, hogy még az ország másik végében is hallani lehetett. A fiúk eszméletlen jól zenéltek, ami nem olyan meglepő, tőlük ez a minőség a megszokott, ám ami kifejezetten különlegessé varázsolta a koncertjüket, az a saját kötődésük a fesztiválhoz.

Önfeledt éneklés és tombolás

Nem csupán érezhető volt, többször hangot is adtak neki, hogy nagyon szeretnek Kapolcson fellépni. Vitáris Iván úgy fogalmazott, hogy a nyári völgykoncerteket a szívükbe zárták. Ennek megfelelően egyszerre előadóként és befogadóként voltak jelen, amitől kivételes egységet alkottak a közönséggel. A koncert egy pontján a dobos, Simon Bálint kivételével minden zenész elhagyta a színpadot. A tömeg a dobszólóra is ugyanúgy tombolt, mint az előtte lévő számokra. Ám amikor újra összeállt a banda, őrült nagy ováció köszöntötte őket, ugyanis a még saját nagykoncertje előtt álló Carson Coma zenekar két énekese is csatlakozott a Parazolhoz, hogy elnyomják közös számukat, a Kérdőjelek és válaszok című dalt.

A Carson Comán ez a dal ugyan nem hangzott már fel, de a srácok kilencven percig zenéltek, amit a tömeg önfeledt énekléssel és tombolással díjazott. De az est hősei egyértelműen azok az apukák, akik gyerekeiket, és azok a fiúk, akik barátnőjüket vették a nyakukba. A koncert meglepően sokszor így alakult kétemeletessé, ritkán látni ennyire sok, nyakban csápoló embert. Mellettem egy férfi például az egyik haverját vette fel. Ilyet sem látni gyakran.

Összességében a Művölgy első telt házas napja remekül sikerült, az erős program meghozta a gyümölcsét, viszont a hömpölygő embertömeg még így sem vette el a fesztiválra amúgy jellemző családias hangulatot.

(Borítókép: Sipos József)