400 négyzetméteres LED-fal, XXI. századi látványtechnika és filmes hatás: varázslatos animációs környezet idézi meg a kor hangulatát Verdi monumentális és szenvedélyes zenéjével a magyar vonatkozású operában augusztus 12-én és 14-én a Margitszigeti Színház színpadán. Attila, a hun király alakját a népszerű basszus, Bretz Gábor alakítja, a női főszerepet, Odabella szólamát pedig a világhírű olasz szoprán, a karakter specialistája, Maria Agresta.
„Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját számos, ma már megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az »Isten ostora« névvel illették.”
Priszkosz rétor diplomata és történetíró azonban ezt cáfolja: egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, beszámolója pedig hiteles forrásnak tekinthető. Írásaiban Attila hatalmas és ellenállhatatlan, latinos műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó.
Nagy Sándori léptékű mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta.
Hódítóként, de árnyalt érzelem világú férfinek ábrázolja. Attila emberséges uralkodó, aki nemcsak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, akit őszintén megérint a szerelem.
Verdi remekművét a Párizsi Operától a Metropolitan Operáig játsszák. Az előadás ősbemutatója 1846. március 17-én volt a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon pont a Margitszigeten mutatták be először 1972-ben, majd 2004-ben is. A legendás mű közel 20 évvel később fantasztikus szereposztással és világszerte egyedülállónak számító, animációs filmes hatással látható újra.
Múlt és jövő, klasszikus és modern találkozása, még nyugati mércével is igazi látványtechnikai bravúr ez a produkció
– mondta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója, az Attila-operabemutató művészeti vezetője és kreatív producere, hozzátéve, hogy életre kelteni egy 1500 évvel ezelőtti kort nagy kihívás.
A rendező Aczél András, a világítás és látványterv megálmodója Madarász János, a jelmeztervező Erkel László, a koreográfus Feledi János. Kreatív tanácsadóként Dobó Katát hívták segítségül.
A Dénes István karmester vezényletével, a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának közreműködésével színpadra álló nagyszabású operabemutatóhoz kapcsolódóan augusztus elején egy történelmi kiállítás is megnyitja kapuit a Víztoronyban. A Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködésben összeállított tárlat a legendás uralkodó életéről ad átfogó képet az érdeklődőknek, és kontextusba helyezni a mű cselekményét, ízelítőt adva a hun korból, a hunok kultúrájából, harcmodorából. Az opera és a valóság kapcsolatáról, a honfoglalásról és Attila haláláról is megtudhatunk érdekességeket.