Parádés antré, ha valaki úgy jön a világra, hogy az édesanyja balerina, az édesapja pedig híres zsoké – Sajdik Sándorról utcát is elneveztek Dunakeszin. A folytatás sem volt rosszabb, Sajdik Ferenc saját elmondása szerint örökké vidám családba született, és ez látszik is a munkásságán, derűs életszeretete a képein is átsugárzik.

Szülei életét minden nehézség ellenére a viccelődés töltötte ki. Apja a válláig sem ért a feleségének, de állítólag azt ígérte neki, hogy mellette soha nem fog sírni. Ez a nászéjszakáig igaz is volt, amikor a bohémságra mindig kapható ifjú férj hajnali 6 órakor, becsípve tért haza... A jó családi hangulatot azonban ez sem ronthatta el, és Sajdik Ferenc hálás a szüleinek, hogy soha nem veszekedtek. 

Apja Dániában, a család Görögországban 

Édesapja munkája miatt sokat utaztak, Sajdik Ferenc is Berlin közelében, Neuenhagenben született, 1930. augusztus 21-én, mert az apját oda kötötte akkor a szerződése. Anyja férje sztárzsokésága miatt föladta balerinakarrierjét, és követte őt a világban.

Ferenc kisiskolás volt, amikor Görögországba kerültek, de egy hónappal később az apja egy szakmai vita után – állítólag összeveszett a lovásszal – elment Dániába, a család pedig maradt Görögországban.

Amikor 1941-ben elfoglalták Dániát, Sajdik Sándort hazaküldték, és a család is hazatért Görögországból. Így Dunakeszin újra egyesült a család.

Sajdik Ferenc karikatúráit, szellemes rajzait az 1960-as évektől közölte a hetente félmilliós példányszámban megjelenő vicclap, a Ludas Matyi, amelynek harminc évig volt a munkatársa. A Kossuth-díjas grafikus, karikaturista hozzávetőleg háromszáz könyvhöz készített illusztrációt, többek között Csukás István, Moravia, Kipling, Tabi László, Peterdi Pál, Békés Pál, Arany János és Petőfi Sándor műveihez.

Vácott több mint száz táblaképéből állandó kiállítása nyílt: a Váci Mosolyalbum a képek alkotójának sajátos „sajdikos” világát mutatja be.

Híres és máig népszerű rajzfilmsorozatait, mint A nagy ho-ho-ho-horgász és a Pom Pom meséi, Csukás István meseíróval közösen ötlötték ki. Olyan halhatatlan rajzfilmfigurákat teremtettek együtt, mint a Radírpók, a Festéktüsszentő Hapci Benő, az Óriástüdejű Levegőfújó, a Bátor Tintanyúl, a Lesbőltámadó Ruhaszárító kötél vagy a mindannyiunk esendőségét tükröző dagadt madár, Gombóc Artúr.

Gombóc Artúrnak Tihanyban, a Főkukacnak a Bem rakparton van miniszobra Kolodko Mihály jóvoltából, Pom Pomnak pedig Kisújszálláson állított emléket Pintér Attila és Rajcsók Attila rozsdamentes acélból.

Most tesztelheti, mennyit tud Sajdik Ferenc figuráiról és munkásságáról. 

(Borítókép: A nagy ho-ho-ho horgász című rajzfilmsorozatból ismert Főkukac szobra a Bem rakparton Budapesten 2017. február 2-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)