Mióta újra vannak vármegyéink és főispánjaink, tudjuk, hogy 2023. januárjától sok minden változik. Újra kell nyomtatni a hivatalos iratokat, 714 megyehatárjelző táblát kell kicserélni, és rengeteg intézménynek és szervezetnek változik a neve. Arról viszont kevés szó esett, hogy a visszatérő főispán címet hogyan magyarázzuk el a külföldieknek.
Abban a pillanatban, ahogy megszavazta a parlament a főispán cím visszahozatalát, elárasztották az internetet a külföldiekkel dolgozó magyarok posztjai: mégis hogyan fordítsuk le azt, hogy főispán? A kérdés teljesen jogos, főleg úgy, hogy a legtöbb nyelvben egyáltalán nem is ismerik ezt a szót.
Az ispán cím először 777-ben, a kremsmünsteri apátság alapító levelében szerepelt, ekkor még zsupánként, eredetéről azonban megoszlanak a vélemények. Körmendi Ferenc tanulmánya szerint az ógörög isz (azaz erő, hatalom) és a pán (teljes) szavakból alakult ki, jelentése teljhatalom. Több nyelvész és történész, köztük Györffy György a szláv zsupán szóból eredezteti az ispánt, hiszen a zsupán a dunai boglároknál és az avaroknál is megjelent. Nincs tehát megegyezés a szakemberek között, de az biztos, hogy a 13. században már ispánnak nevezték a magyar úri nemzetségek vezetőit.
A magyar nyelv értelmező szótára szerint az ispán szó jelentése: ispán főnév -t, -ok, -ja, (népies) ispány
1. (1945 előtt) a mezőgazdasági munkásokra felügyelő, munkájukat közvetlenül irányító alacsonyabb szakképzettségű, de rendsz. nagy gazdasági gyakorlatot szerzett alkalmazott. A legtöbb ispán hírhedt volt gorombaságáról, durvaságáról.
Nosza ispán, szolga poroszló … Fusson az udvarból a rétre, ligetre, mezőre. (Fazekas Mihály) Ispány vagyok herceg Fejértói mocsovai urodalmában. (Tolnai Lajos)
2. (történettudomány) Magas rangú, kül. a vármegye élén álló tisztviselő.
A rövid kis történelemóra után nézzük meg, mégis hogyan tudjuk lefordítani az ispán és főispán szavainkat, ha éppen egy külföldi kollégával beszélgetünk.
Egy biztos, a Google fordítóban nem bízhatunk, ugyanis az első találat, amit az angol nyelvre kidob a főispánra, az a seriff.
Persze egész vicces lenne az mondani, hogy Magyarország megyéinek élén seriffek állnak, de több mint valószínű, hogy kicsit furcsán néznének ránk a kollégák.
Az angollal és a némettel szerencsénk van, hiszen ezekben a nyelvekben vannak hiteles, feljegyzett fordításaink, amiket könnyen megtalálhatunk az interneten. Fallenbüchl Zoltán történész által javasolt kifejezés, a Lord-Lieutenant of Counties általánosan elfogadott az angol nyelvben, míg németül az Obergespan szót használhatjuk a főispánra. Szlovákul a korábban már említett župan kifejezéssel írják le az ispánt.
Viszont ezek után már kicsit bajban vagyunk, ezért megkerestük a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületét és a Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesületét. Több nyelvre rákérdeztünk és arra is, hogy mennyire nehezíti meg a munkájukat az, hogy használniuk kell a címet.
Nekem semmi gondot nem okozna, mert a munkámból eredően tudom, hogy a főispánok eddig kormánymegbízottak voltak. Ezért azt írnám, hogy „уполномоченный правительства”, illetve „government representative”. Tudom, csúnya, de pontos, érthető a magyar közigazgatási struktúra ismerete nélkül is
– írta a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének orosz fordítója.
A Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesületétől pedig arra kaptunk választ, hogy spanyolul, franciául és olaszul hogyan nevezzük a fősipánokat. A spanyolok a condado szót használják, a franciák a comitat kifejezést, az olaszok pedig a comitatót. Az Egyesület alelnöke, Beták Patrícia arra kérdésre, hogy mennyire nehezíti meg a fordítást a főispán szó, így válaszolt:
Kérdésedre válaszolva a dolgunkat megnehezíti, mert megoszlanak a vélemények arról, hogy kell-e új szót alkotnunk. Szerintem nem. Lehet rá kulturális reáliaként tekinteni, így meg lehetne hagyni az eredeti magyar szót (esetleg átírással a kiejtés miatt), de az ugye magában semmit nem fog jelenteni az ügyfeleknek, nem fogják érteni, tehát mindenképpen magyarázni kell, mit jelent.
Az Indexnek adott válaszából az is kiderült, hogy az üzenetközpontúság lesz a szűk keresztmetszet, hogy megértse az ügyfél, hogy mire is utalnak a fordítók, tehát magyarázatra fog szorulni a terminus.
„El kell majd magyarázni pl., milyen közigazgatási szintet jelöl. A magyarázat milyensége és komplexitása pedig a célközönségtől függ majd” – mondta az alelnök.
A Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesületének egyik orosz fordítója az mondta újságunknak, hogy vannak olyan mindennapos kulcskifejezéseink, amiket jóval nehezebb lefordítani, mint a főispánt és a vármegyét. Ilyen például a lakcímkártya, a kormányablak, az ügyfélkapu és még sok más.
Egyszóval egyáltalán nem biztos, hogy éppen egy történelmi kulcskifejezés okoz majd nehézséget a szakfordítónak, ezen kívül is bőven van min törnie a fejét.
– mondta a fordító.
(Borítókép: Index)