Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az Origón közölt Édes Néném sorozatában legutóbb élesen bírálta a hazai táncképzést, amire most a Magyar Táncművészeti Egyetem védelmében reagálnak Kossuth-díjas művészek. Nyílt levelüket, amelyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk, eljuttatták szerkesztőségünkhöz.
Ókovács Szilveszter írásában azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket gyakran föltesznek neki, és egyben utal arra, hogy a Magyar Állami Operaház 2023–2028-as időszakának vezetésére kiírt pályázat beadási ideje a feléhez ért. „Nem titok, hogy az Opera vezetését szívesen folytatnám, a Gyakran Hozzám Vágott Kérdések sorozatát viszont ezzel a három szösszenettel végképp és biztosan befejezem!” − írja.
A háromból az egyik kérdés így hangzik: Miért áll csupa külföldiből a Magyar Nemzeti Balett? Erre Ókovács azt válaszolja, hogy az Opera oldalán található társulati névsorban 113 balettművész van jelenleg, köztük 48 magyar. „Tehát ne mondjuk, hogy itt mindenki külföldi, mert tényszerűen nem igaz.”
Később viszont rátér arra, hogy
a hazai táncképzés immár huzamosabb ideje képtelen évente öt-hat olyan profi balettművészt kiforogni magából, aki magyar, aki klasszikusban is erős és aki itthon képzeli el a karrierjét.
„A végzősök számra ugyan megvannak, de már előfordul fiú nélküli évfolyam vagy magyar növendék nélküli osztály (sok külföldi vendéghallgató diplomázik Budapesten, ami remek dolog, de ha felvesszük a társulatba, akkor sem a »magyar vonalat« erősíti)” – írja.
Ennek okai szerinte messze vezetnek: „Hiba volt 1948-ban az Operától szovjet mintára elcsatolni a saját balettintézetét, hiba volt 2002-ben az Operaháztól messze költöztetni a klasszikus képzést, de természetesen a korszellem is hibás, hisz ma már ki tesz bele tíz év kemény munkát olyasmibe, aminek a kimenetele legalábbis bizonytalan?”
A főigazgató leírja, hogy nem csak a Magyar Táncművészeti Egyetemmel működnek együtt,
ahol gyenge a vízhozam, másik kúttal is kell próbálkozni: 2016 óta működtetjük a Magyar Nemzeti Balettintézetet, ahol több mint száz kis magyar gyerkőc tanul balettozni. E két forrásból többet nyerünk majd – idővel, évtizedek múlva újra visszafordulhat az arány a nagy együttesben is.
A Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) védelmében Kossuth-díjas táncművészek nyílt levelet fogalmaztak meg Ókovács Szilveszternek, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának, és ezt eljuttatták az Index szerkesztőségének. Ezt az alábbiakban közöljük.
Tisztelt Főigazgató Úr!
Határozottan visszautasítjuk a Magyar Táncművészeti Egyetemet ért alaptalan támadását, melyet 2022. szeptember 1-jén az Origo hírportálon megjelent Mindent is, avagy variációk operaigazgatásra című írásában fogalmazott meg. A magyar kultúra ezen kis, ám igen sikeres területén, a táncművészetben kifejezetten ártalmas, romboló az ön véleménynyilvánítása, mellyel sárba tiporja a táncszakma múltját, valamint az utánpótlás jelenét és jövőképét. Mindezt úgy, hogy amit állít az intézményről, tényszerűen nem igaz.
Kérjük, a továbbiakban tartózkodjon a Magyar Táncművészeti Egyetem szakmai megítélésének nyilvános közzétételétől!
E levéllel állunk ki a Magyar Táncművészeti Egyetem magas szintű szakmai munkájának elismerése mellett, és biztosítjuk az Egyetem polgárait további támogatásunkról.
Budapest, 2022. szeptember 1.
Üdvözlettel
Orosz Adél Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze
Hágai Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze
Volf Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze
Bozsik Yvette Kossuth- és Harangozó-díjas, Érdemes Művész
Popova Aleszja Kossuth- és Harangozó-díjas, Érdemes Művész
ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze
Kiss János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész, az MMA alelnöke
Zsuráfszky Zoltán Kossuth- és Harangozó-díjas, Érdemes és Kiváló Művész
Oláh Zoltán Kossuth- és Harangozó-díjas művész
Az Index megkereste Kiss Jánost, a Magyar Táncművészeti Egyetem alapítványának kuratóriumi elnökét, aki azt mondta: felháborodását és csalódottságát nehéz szavakba önteni, de a Magyar Táncművészeti Egyetem fenntartójának vezetőjeként nem hagyhatja szó nélkül Ókovács Szilveszter írását.
Mint elmondta 2022-ben a táncművész szak klasszikus balett szakirányán 14 fő szerzett oklevelet, akik közül heten Magyarországon (ketten az Operaházban, ketten Egerben, egy-egy végzős pedig az Operett Színházban, illetve Győrben) helyezkedett el, másik hat külföldön próbál szerencsét, egy végzett hallgató pedig a továbbtanulás mellett döntött. Az elmúlt években is hasonló volt az arány, tehát a művészképzésben az elmúlt években végzett hallgatók közel fele Magyarországon helyezkedett el.
Az oktatás magas színvonalát az is mutatja, hogy végzett hallgatóink közül – akiknek az Operaház nem ajánlott fel szerződést – többek között a bécsi Staatsoperben, a zágrábi Nemzeti Színházban, a brnói Nemzeti Színházban táncolnak szólistaként, és kiemelkedő alkotók világpremierjeiben táncolnak főszerepeket
– mondja Kiss János, hozzátéve: „A Magyar Nemzeti Balettintézetet és a Magyar Állami Operaházat eddig csak azért nem szólítottuk meg a balettképzést, illetve a művészeti munkát illetően, mert véletlenül sem szerettünk volna a művésztársadalmon belül vitát generálni, most azonban főigazgató úr a levelével átlépte a Rubicont.”
A kuratórium elnöke leszögezi, hogy míg a Magyar Táncművészeti Egyetemen professzionális, kilenc évig tartó, egyetemi szintű táncművészképzés folyik – csak három ilyen egyetemi szintű táncképzés létezik Európában –, addig az Operaház, amelynek nem alapfeladata a táncművészképzés, csupán amatőrtanfolyam-jellegű képzést tart fenn, amelyet három-négy év után kénytelenek elhagyni a tanulók, nincs fejlődési lehetőség. „Tehát ebből a kútból biztosan nem tud táplálkozni az Operaház” – teszi hozzá Kiss János, aki szerint teljesen felesleges az Operának képzést indítania, miközben az egyetemen ezt művészpedagógusok végzik.
„Az egyetem feladata a művészeti oktatás, a Operaházé pedig a művészeti nevelés lenne, de ebben sajnos nem tudtunk együttműködni” – mondja a kuratórium elnöke.
Főigazgató úr becsmérlő szavait úgy fogalmazta meg, hogy az MTE egyetlen eseményén sem jelent meg, annak ellenére hogy minden főbb rendezvényünkre meghívtuk.
Kiss János szerint a kialakult helyzetért az Operaház önmaga felelős, hiszen az oda jelentkező, de általa nem alkalmazott művészek hiányára nem hivatkozhat. Megjegyzi, hogy a végzős hallgatókban az elmúlt évtized tendenciáit ismerve fel sem merül az Operaházba való szerződés lehetősége, ezért keresnek más hazai együttesnél, illetve külföldön munkát.
Kiss János a kialakult helyzetről tájékoztatja Csák János kultúráért és innovációért felelős minisztert, és azt sem tartja kizárnak, hogy jogi útra terei ügyet, illetve a valótlan állítások helyreigazítását kéri, hiszen Ókovács Szilveszter tényszerűen cáfolható állításaival erkölcsi és anyagi károkat okoz.
(Borítókép: Ókovács Szilveszter. Fotó: Kaszás Tamás / Index)