Egy coloradói versenyen első helyezést ért el egy mesterséges intelligencia által kreált festmény. A művészeti közösség csalással vádolja az alkotót.
A digitális művészetek korában visszatérő kérdés, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása az alkotási folyamatban mennyire tekinthető valós művészetnek. Ezt a kérdést feszítette tovább egy coloradói, művészeti verseny,
melynek kék szalagját egy mesterséges intelligencia által generált kép nyerte.
Az alkotó, Jason M. Allen az internetes Midjourney alkalmazást vette alapul műve elkészítésekor, melyért az alkotó közösség durván elítélte, és csalással vádolja. A versenyben kiemelten fontos volt a digitális művészet újszerű alkalmazása, és nem volt kitétel, hogy a mesterséges intelligencia használata tiltva lenne, így a verseny bírái utólag sem bánták meg döntésüket.
Az egyik zsűritag, Cal Duran a CNN témában közzétett cikke szerint azt mondta, hogy a döntés pillanatában nem tudta, hogy a Midjourney alkalmazást használta Allen, de utólag sem döntene másképp. Szerinte a mesterséges intelligencia használata, mint művészeti segédeszköz új lehetőségeket ad az alkotók számára a látószögük kibővítésére. Hasonló nézőponton van maga Jason M. Allen is, aki hozzátette, hogy szemben az alapvető elképzeléssel
ez sem úgy megy, hogy beírunk néhány parancsszót, majd versenyeket nyerünk vele.
– nyilatkozta a CNN-nek.
Elmondása szerint három képpel is nevezett a versenyre, melyek mögött több, mint nyolcvan munkaóra van. Alapból az, hogy a programmal elérje a kívánt eredményt, sem olyan könnyű, tekintve, hogy a mesterséges intelligencia nem mindig azt teszi, amit kérnek tőle.
Több, mint 900 próbálkozásába tellett, hogy megkapja azokat a paramétereket, amiket szeretett volna,
majd ezeken is tovább kellett finomítson Photoshop segítségével, mert az egyik nőalaknak például hiányzott a feje. Miután a képszerkesztő programmal orvosolta a hibákat, a kép felbontásán kellett javítania, ezután tudta csak elvinni az anyagot a helyi nyomdába, hogy azt egy rendes vászonra kinyomtassák.
Egy CNN interjúban megkérdezték Jerry Saltz műkritikust a témáról, aki azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia magától nem képes kreatív és egyedi megoldások véghezvitelére, pont ezért érdemes egy eszközként tekinteni rá könnyebb megoldás helyett. Feleleveníti továbbá a 19. század művészeti közmegítélését, ahol még a legbriliánsabb elmék is azt gondolták, hogy a kamera elterjedése tönkre fogja tenni az alkotóművészetet, de ehelyett új perspektívákat nyitott.