Háborítatlan sírra bukkantak a régészek a Pest megyei Nagykőrös közelében. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai a 441. számú főút felújításához kapcsolódóan folytatnak régészeti kutatásokat. Így találtak rá egy 30-40 éves korában eltemetett avar hölgy sírjára, kinek csontváza teljes egészében megmaradt.
Egy arany fülbevalópárt is rejtett a VII. századi háborítatlan sír, amely jelentősen emeli a leletanyag értékét. A Kecskeméti Katona József Múzeum tájékoztatójából az is kiderül, hogy a területen eddig túlnyomórészt egykori római kori szarmatatelepülések nyomaira találtak.
A félig földbe mélyített házak és műhelyek, terménytároló vermek, füstölők, kemencék, árkok korát a Kr. u. 3–4. századra teszik. Ebből emelkedik ki a Nagykőrös-Fekete lelőhely. A kora és közép avar korszak határa datálható, a 600-as évek közepén eltemetett hölgy sírjára már május közepére rátaláltak. A sír egy egykori mélyedésben, völgyben helyezkedett el.
A leírás szerint a sírgödör észak–dél tájolású, téglalap alakú foltja már az úgy nevezett humuszban, sárgás, agyagpöttyös betöltésként kirajzolódott. Az első csontokra a jelenlegi terepszint alatt több mint két méterre bukkantak rá, az első színarany lemezgömbös fülbevaló pedig már a bontás első mozzanatainál felcsillant – a koponya bal oldalán. Később további leletek (borostyán és üvegpaszta gyöngyök, a medencén található bronzcsat, a bal csípőnél megmaradt, csontból faragott tarsolyzáró, illetve egy, a bal combcsont belső oldalán fellelt vaskés) tették egyértelművé, hogy
a régészek egy bolygatatlan sírra bukkantak.
A megtalált ékszerek az úgy nevezett „kislemezgömbös fülbevalók” csoportjába, azon belül is a Jánoshida típusba sorolhatók. A több mint 1 cm átmérőjű, színarany lemezből kialakított gömbtestek tetején négy darab, rombusz alakban forrasztott kis, 3 mm átmérőjű aranygyöngy, granuláció található, amelyekhez kapcsolódik a szintén aranydrótból kialakított, oválisra hajlított fülkarika.
A múzeum szerint ezek a típusú fülbevalók kifejezetten ritkának számítanak a Duna–Tisza közén. A régészek ezek alapján fontos megállapításokat tehetnek a korszak temetkezési szokásairól is. Mint írják, ez esetben ez azt jelenti, hogy
A halottat ráadásul nem magányosan engedték a túlvilágra, ugyanis az alsótestre (vagy a koporsóra) egy kis kérődző, birka vagy kecske egy részét, gerincének egy darabját is elhelyezték. Ez utóbbi részleges állattemetkezésként, de akár ételáldozatként is értelmezhető.
A Kecskeméti Katona József Múzeum – a kivitelezéssel párhuzamosan – 2022 tavaszától kezdve folytat régészeti kutatásokat a 441. számú főút felújításához kapcsolódóan.
(Borítókép: A 600-as évek közepén eltemetett hölgy sírja / Nagykőrös-Fekete lelőhely / Fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum)