Radnai Péter a karantén idején sokat nézte a tévét, és belefutott egy beszélgetéssorozatba az Ellenzéki Kerekasztalról, amelyet Feledy Péter vezetett. Ottragadt, majd arra gondolt, el kellene mesélni a fiataloknak, milyen volt a hirtelen jött szabadságban – és azelőtt – műsorokat készíteni. A beszélgetések most könyv alakban is megjelentek A magyar televíziózás legendái – Interjúk az első influenszerekkel címmel.
Rózsa György Gálvölgyi Jánossal érkezett, évtizedes barátság az övék. A Szabadság téri MTV tévészékház legendás aulájában az ideiglenesen felállított széksorok közt Feledy Péter, Vágó István, Bánó András, Juhász Előd, Kondor Katalin beszélgetett, Kertész Zsuzsa pedig mosolyogva járta körül az ismerős teret, ami egykor mindannyiuk munka- és találkozóhelye volt. Akadt, aki még a büféből áradó illatokat is fel tudta idézni, de mindannyian megilletődve jöttek fel a főbejárathoz vezető lépcsőn.
Azért érkeztek a felújítás előtt álló és egyébként lezárt épületbe, mert beszélgetések készültek velük, az első influenszerekkel.
Mindenki tiltakozott a szó ellen, de akkoriban ők voltak azok, akiknek a ruháját, a hajviseletét is figyeltük, és amit ők át tudtak adni, az hatással volt ránk. A fiatalok ma nem tudják, milyen egy zárt országban élni: azt, hogy milyen a videóklip, Juhász Előd Zenebutik című műsorából tudtuk meg
– mondta Radnai Péter, a könyv szerzője, akit szintén fontos emlékek kötnek az egykori Tőzsdepalotához. Azok a műsorok, amelyeket a meghívott televíziósok készítettek vagy akár csak amiket mondtak, komoly befolyással volt a nézőkre. Meghatározta a közbeszédet, a közízlést, vagyis azt, ami alapján az emberek véleményt alkottak a világról. Ezért lehet őket a mai szóhasználattal élve influenszereknek nevezni.
A könyvbemutatón aztán számos kedves és humoros pillanatnak is szemtanúi lehettünk, mindamellett, hogy a résztvevők el is érzékenyültek a szakmájuk mulandóságán. Érdekes volt például látni, ahogy Gálvölgyi János egy asztalnál ül Rózsa Györggyel, Juhász Előddel és Vágó Istvánnal, azokkal, akiket korábban oly nagy sikerrel parodizált.
Fehér Anna – akit az életben is sokszor „összekevertek” a karakterével, Almával, aki „a nagyszülei nyakán él” – a milliókat képernyők elé ültető Szomszédokról mesélt, amelynek szereplői, az orvos, a tanár, a taxis, a fodrász a társadalom minden rétegét lefedte. Gát György a Linda és a Família Kft. című sorozatokat elevenítette fel, Juhász Elődöt pedig nem lehetett nem „az élő adás varázsáról” kérdezni. Szinte mindannyian szóba hozták, hogy nyitott szemmel jártak a világban, és külföldi példák alapján próbáltak új műsorokat kitalálni.
A hírműsorok készítői a társadalmi-politikai változásokról is beszéltek: Feledy Péter elmondása szerint a 80-as években egyértelműen kellett kétértelműen fogalmazni, de még nagy balhé lett abból, amikor a nemzettudatról készítettek műsort Illyés Gyulával, az ifjú Kocsis Zoltán zongoraművésszel és Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornásszal.
Kondor Katalin elmondta, hogy sokan értékelték azt a stílusváltást, amin A Hét keresztülment, amely műsornak ő is meghatározó arca lett, Kaplár F. József pedig arról beszélt, hogy még a sport is mennyire kötődött a politikához.
Az interjúkötetet élvezettel forgathatják mindazok, akiket érdekel a televíziózás, akik szeretnének többet megtudni kedvenceikről és az életünket sokáig meghatározó műsorok hátteréről, és azok is, akiket kifejezetten a közéleti kérdések foglalkoztatnak.
Bánó Andrástól – úgy is mint mentorától – a vérbeli újságíró Radnai Péter természetesen megkérdezte, mi történt azok után, hogy Aczél Endrét 1990-ben eltávolították a Híradó főszerkesztői pozíciójából, szóba került, miért volt elégedetlen a Pálfy G. István vezette Híradóval Hankiss Elemér akkori tévéelnök, hogyan született meg az (Esti) Egyenleg, és milyen botrányosan lett vége, és egyáltalán, hogyan nézett ki a 90-es évek eleji médiaháború a Magyar Televízióban.
Ennek egyik vetületéről oszt meg részleteket Feledy Péter is, aki amikor megmondta Antall József miniszterelnöknek, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök nem akar vele együtt nyilatkozni, akkor Antall benyitott a Parlament Vadásztermébe, ahol Göncz Árpád beszélgetett, belekarolt, és azt mondta:
Gyere, Árpád, megyünk nyilatkozni!
Ő készítette a taxisblokád idején az emlékezetes pizsamás interjút is a kórházban fekvő Antall Józseffel, akihez, mint most a könyvből kiderül, családi-balatoni kapcsolatok fűzték, és akit Feledy beszélt rá, hogy maradjon pizsamában, ne vegyen fel öltönyt-nyakkendőt. De ő vezette a legendás Kónya–Pető-vitát is, ahol az elmondása szerint elszabadult a pokol: ennek részleteiről szintén olvashatunk a könyvben.
Az interjúkban sokan hivatkoznak tanárukként, mentorukként Vitray Tamásra, aki szintén megszólal a könyvben. Leginkább a sport- és a beszélgetős műsorok kerülnek szóba, de ott is akad épp elég izgalmas történet, például az, hogy miért és hogyan romlott meg a kapcsolata Hofi Gézával, akivel pedig korábban jóbarátok voltak, vagy hogyan teljesítette be Spéter Erzsébet „jóslatát”.
Hofi Gézát meghívta az Ötszemközt című műsorba, és megbeszélték, hogy ez most az életéről fog szólni, nem vár a riporter poénokat tőle, amitől egyébként Hofi Géza tartott, és ezt a nézőknek is elmondják. Lement a műsor, ami után azonban Hofi két „gazdája”, Komlós János, a Mikroszkóp Színpad igazgatója és a televíziós Horváth Ádám rendező is megsértődött, amiért Vitray nem kért tőlük engedélyt arra, hogy Hofi ilyen komoly életútinterjút adjon neki.
Ráadásul mind a kettő azt mondta, hogy ez a műsor nagyon sok kárt okozott Hofinak, mert tőle a poént várják...
Hofi pedig elhitte ezt nekik, és utána Vitray három vagy négy évig a humorista minden előadásába belekerült. Például azt mondta, hogy „én bementem Vitray utcájába, de senki nem mondta azt nekem, hogy az zsákutca”, ám Vitray elmondása szerint még ennél bántóbb dolgok is elhangzottak. Soha többet nem nézte meg Hofit sehol, és nem is beszélték meg a problémát.
A könyvben keretes írások magyarázzák el a fiatalabb nemzedéknek, hogy mi volt a taxisblokád, mi a médiaháború, és ki volt Hofi Géza.
A magyar televíziózás legendái – Interjúk az első inluenszerekkel című kötetben Bánó András, Benda László, Dévényi Tibor, Egri János, Endrei Judit, Fehér Anna, Feledy Péter, Gálvölgyi János, Gát György, Horvát János, Juhász Előd, Kaplár F. József, Kertész Zsuzsa, Kondor Katalin, Kovács P. József, Rózsa György, Szinetár Miklós, Vágó István, Vass István Zoltán és Vitray Tamás mesél a televíziós pályafutásáról.
A kötet az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg, a beszélgetések korábban a Spektrumon mentek, de jelenleg is megtekinthetők a YouTube-on.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)