Szeptemberben a Rozetta-ködről készült képet választott a hónap fotójának a Magyar Asztrofotósok Egyesülete.
A Rozetta-köd egy jelentős és jól ismert úgynevezett csillagkeletkezési régió a Tejútban a Monoceros, vagyis Egyszarvú csillagképben Földünktől és a Naprendszertől 5200 fényévnyire. Az Egyszarvú téli konstelláció, a Rozetta-köd pedig ezáltal a tél egyik legjelentősebb, és fotografikusan az egyik leglátványosabb csillagköd, a híres Lófej-köd és az Orion-köd mellett. Érdekessége, hogy ez utóbbihoz képest szabad szemmel, és távcsőbe tekintve sem látható, fotografikusan azonban fantasztikus részleteket mutat meg.
A Rozetta-köd kitűnő és egyben a leglátványosabb példája az úgynevezett cirkuláris ionizált hidrogén felhőknek. Ezek a körkörös csillagfelhők egy központi csillaghalmaz köré rendeződnek. Ez a csillaghalmaz, az NGC 2244 a kozmikus közelmúltban, 3 millió éve alakult ki éppen a csillagköd anyagából és most sugárnyomásával és csillagszeleivel koncentrikusan távolítja el magától a ködösség fénylő anyagát, létrehozva egy úszógumira emlékeztető alakzatot. Érdekesség, hogy az így létrejövő gyűrűben újabb csillagok és bolygók születnek meg, egy úgynevezett szekunder csillagkeletkezés során.
Ami a hónap asztrofotóját különlegessé teszi, az a minőségén és színgazdagságán túl a különös és újszerű kompozíciója. A gyűrűt félbevágva látjuk, a kép felső peremének közepén helyezkedik el a központi csillaghalmaz, és a gyűrű közepe. A kép közepén vízszintesen sorjázik a Rozetta-köd egyik legizgalmasabb jelenése, a globulákból, azaz sötét és hideg csillagközi anyagcseppekből álló látványos láncolat.
Feltóti Péter több kamerával több alkalmon keresztül készítette több mint egy teljes napnyi összexpozíciójú felvételét:
A tavalyi Rozetta-köd fotóm óta terveztem egy szűkebb kivágású fotó elkészítését, amit úgy tűnik, hogy idén sikerült is elkészíteni. A terv az volt, hogy a korábban kinézett kompozícióban a szűk látómezejű ASI183 Cmos monokróm kamerával fotózok Hidrogén alfa, Oxigén III és Kén-II szűrőkkel, majd ezeket a nyerseket összekombinálom a korábbi csak Ha és OIII szűrős nagy látószögű Moravian monokróm CCD kamerával készült nyersanyaggal. A Kén-II nyersanyagból nagyon kevés készült, ezért nem voltam biztos benne, hogy meg tudom valósítani, amit terveztem, de meglepő módon mégis elégnek bizonyult a nyersanyag, legalábbis most így ítélem meg. A végeredmény 30 óra összexpóból állt elő nagyjából fele-fele arányban a két kamera nyersképei között.
(Borítókép: Rozetta keskenysávban. Fotó: Feltóti Péter)