Nemcsak Magyarországon, de egész Európában érzékelhető az energiaválság hatása. Nem elég, hogy a kulturális szféra még mindig a pandémia hatását nyögi, most az égbe szökő rezsiárakon aggódhatnak a múzeumok, színházak és kulturális létesítmények. Összegyűjtöttük, milyen költségkímélő intézkedéseket hoztak néhány európai országban.
Sharon Heal, az 1800 brit intézményt képviselő Museums Association igazgatója az Artnet Newsnak küldött üzenetében úgy fogalmazott, a brit kormány által bevezetett féléves energiaár-korlátozás (ársapka), amely rövid távon segíti a múzeumok túlélését, csak átmeneti megoldás, és nem orvosolja az ágazat elmúlt évtizedben tapasztalt rendszerszintű alulfinanszírozását.
Hozzátette, sok múzeum vállalta, hogy télen meleg, biztonságos helyként szolgál a rászorulók számára, ehhez azonban arra van szükség, hogy az intézményeket ne zárják be.
A brit kulturális iparágnak nem kedvez, ha energiatakarékossági okokból lekapcsolják a villanyt, hiszen a színházakat világítani és fűteni kell, hogy fogadni tudják a vendégeket – mondta Phil Clapp, a UK Cinema Association vezérigazgatója.
2021-ben az energiaköltségek egy átlagos filmszínház esetében a költségek 20 százalékát tették ki; most 35 százaléknál is több. Jelenleg az energia a legnagyobb kiadás, amely jócskán megelőzi a személyi kiadásokat.
Ugyanez vonatkozik a mozikra is, amelyeknek hamarosan átlagosan 600 százalékos költségnövekedéssel kell szembenézniük. Az Albert Hallnak október és február között 1 millió fontos energiaszámla-emelkedéssel kell számolnia, a kormányzati beavatkozás ellenére is. Bár a vezetőség azt tervezi, hogy amikor csak lehet, kikapcsolja a fűtést, Craig Hassall vezérigazgató szerint kicsi a mozgástér, hiszen az elektromosság és a világítás a legtöbb modern előadás szerves része.
Julia Fawcett, a Lowry színház- és galériakomplexum vezérigazgatója szavait a Bereai News idézte: „Átálltunk a LED-es világításra, ami 1 millió fontba került. (…) A rövid távú megoldások csak az idei problémával foglalkoznak. Hasznos lenne, ha megfelelő tőke- és infrastrukturális beavatkozásra kerülne sor.”
Az edinburgh-i nemzetközi filmfesztivált azonnali hatállyal leállították. Az Edinburgh-i Filmhouse mozi, valamint aberdeeni testvérmozija is bezárt – derült ki a Guardian cikkéből. A filmfesztivált és a Filmhouse csoportot 2010 óta működtető Centre for the Moving Image (CMI) közleményben tudatta, hogy a jótékonysági szervezetnek a folyamatosan emelkedő költségek, különösen az energiaköltségek, valamint a világjárvány és a megélhetési válság hatásai miatt, azonnal cselekednie kellett.
Hozzátették, a csoport energiaköltségei a következő egy évben 200 ezer fonttal emelkednének, a költségek az infláció miatt 10-30 százalékkal nőnének, a közönség száma pedig csupán fele a pandémia előttinek. Az ügyintézők közölték, hogy vevőket keresnek mind a Filmhouse-mozikra, mind az edinburgh-i nemzetközi filmfesztivál védjegyére, remélve, hogy a bezárás nem végleges. 102 alkalmazottat azonban már elbocsátottak a 107-ből.
A fény városa is elsötétült: Párizsban több nevezetesség és kulturális intézmény is visszafogta a fogyasztást. Rima Abdul Malak francia kulturális miniszter szeptember végén a France 2 televíziónak elmondta, a Louvre üvegpiramisa este 11 óra után már nem világít, valamint a versailles-i kastély sem, ahol este 10 órakor – a megszokottnál egy órával korábban – kapcsolják le a fényeket.
Szeptember 23. óta az Eiffel-torony éjjel 1 óra helyett 23:45-kor sötétül el. A tervet Anne Hidalgo, Párizs szocialista polgármestere jelentette be, célja pedig, hogy a város energiaszámláját 10 százalékkal csökkentse ezen a télen. Ez számos műemlék épületet is érint – írja a Monde.
Az intézkedésekkel Emmanuel Macron francia elnök felhívására reagáltak. A kormány arra kérte az önkormányzatokat, a háztartásokat és a vállalatokat, hogy két év alatt 10 százalékkal csökkentsék energiafogyasztásukat.
Andréa Longrais a párizsi Musées-től arra számít, hogy az intézmény teljes számlája körülbelül 1 millió euróval lesz több, mint tavaly, bár a költségvetésüket csak januárban fogják megerősíteni. Longrais elmondta, mind a 14 múzeumnak, amely a Paris Musées alá tartozik, este 22 óra után nem világítják ki a homlokzatát, a fűtést csak október 24-e után kapcsolják be, az irodahelyiségek hőmérsékletét 18 °C-ra, illetve 12 °C-ra korlátozzák éjszaka, amikor az épületek üresek – fogalmazott az Apollo Magazine.
Strasbourgban kilenc múzeum heti kétszer nem nyit ki, illetve minden nap bezár 13 és 14 óra között. Franciaország számos kulturális intézményéhez hasonlóan a városban is követik Emanuel Macron elnök felhívását. Rima Abdul-Malak kulturális miniszter a 2023-as kulturális költségvetés szeptember 26-i bemutatásakor ellenezte a megoldást. Az ő filozófiáját osztotta Martine Aubry, Lille polgármestere is, aki elutasította az épületek bezárását, helyette a középületekben a hőmérséklet 18 °C-ra való csökkentését választotta.
Casper van der Kruit, az amszterdami Rijksmuseum képviselője megerősítette, hogy az ő számláik is megháromszorozódtak.
Németországban is válságforgatókönyv fenyeget, a gáz ára megháromszorozódhat, az áramé pedig megduplázódhat – derül ki a DW Berlin néhány nagy múzeumáért felelős Porosz Kulturális Örökség Alapítvánnyal készített interjújából. Továbbá az infláció miatt az anyag-, a szállítási és a munkaerőköltségek is az egekbe szöknek.
Claudia Roth, a kultúráért és a médiáért felelős szövetségi biztos ilyen adatok mellett a kulturális tevékenységek visszaesésére figyelmeztetett.
A múzeumok, színházak, mozik és koncerttermek az oktatás, a találkozás, és a közösség helyei
– mondta a zöldpárti politikus, aki úgy véli, hogy ezeket az intézményeket a tél folyamán is nyitva kell tartani és támogatni. Ina Brandes, a kulturális miniszterek konferenciájának elnöke hasonlóan vélekedett. Hozzátette azonban, hogy a művészeti és kulturális iparnak is érezhetően hozzá kell járulnia az energiatakarékossághoz.
Az Olaf Scholz német kancellár és a szövetségi államok kormányfői közötti legutóbbi megbeszélések után kiderült, hogy a német művészeti és kulturális ágazat mit várhat a politikusoktól. A megbeszéléseik után kidolgozott megállapodás két helyen említi a kulturális ágazat támogatását.
Először is, 2023-ban forrásokat különítenek el a kulturális intézmények célzott támogatására. Másodszor, a szövetségi és a tartományi kormányok megvitatják a kulturális ágazatot támogató további intézkedéseket, amennyiben azok szükségessé válnak.
A múzeumi kiállítások veszélyben vannak, ha energiahiány lép fel – figyelmeztet a Német Kulturális Tanács ügyvezető igazgatója, Olaf Zimmermann. Nincs elég légkondicionált raktárhelyiség az összes műtárgy védelmére. Szerinte meg kell majd fontolni, hogy mely műtárgyakat kell igazán megvédeni.
Ami hiányzik, az a rangsorolás
– mondta Zimmermann a Neue Osnabrücker Zeitung című német lapnak adott interjúban.
Eközben a Német Múzeumi Szövetség energiatakarékos vészhelyzeti intézkedésként azt tanácsolja a múzeumoknak, hogy meghosszabbított klímafolyosókat használjanak, azaz ahelyett, hogy konkrét hőmérsékleteket határoznának meg, egy elfogadhatónak tekintett hőmérsékleti tartományt alkalmazzanak. Az optimális tartomány az adott gyűjteménytől függ, és a restaurátoroknak kell meghatározniuk. A Német Múzeumi Szövetség célja, hogy 2023 márciusáig a német múzeumokat energetikai irányelvekkel lássa el.
A középületek éjszakai világítása csak vészhelyzetekben és különleges eseményeken engedélyezett. Fűtésük is csak legfeljebb 19 °C-ra korlátozódik, míg a helyiségeket és folyosókat fűtetlenül kell tartani. Till Fellrath, a berlini Hamburger Bahnhof társigazgatója reméli, hogy ez nem befolyásolja a látogatók jólétét. „A kultúra ilyen módon való megtapasztalása is kezelhető” – mondja.
„Nézzük meg a velencei biennálét, ahol nincs fűtés, az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy a téli hónapokban kissé hidegebb helyiségekben nézik meg a műalkotásokat.”
A stuttgarti Staatsgalerie úttörő szerepet játszik az energia- és környezetgazdálkodásban – jelent meg a Newsclick cikkében. A 400 ezer kiállítási tárgyból álló gyűjteményével rendelkező múzeum 2016 óta csökkenti energiafogyasztását. A múzeum régi épületét energiahatékonysági szempontból újították fel, az éjszakai kültéri világítást kikapcsolták, a lámpákat energiatakarékos fénykibocsátó diódákkal szerelték fel, a személyzet számára pedig kikapcsolták a meleg vizet.
Más helyszínek is előálltak hasonló ötletekkel. A frankfurti Städel Múzeum például gáz használata helyett geotermikus rendszerrel fűti és hűti kiállítótermei egy részét, de a kasseli Museum Fridericianum és a brémai Kunsthalle is geotermikus energiát használ gáz helyett.
Eike Schmidt, a firenzei Uffizi Galéria igazgatója elmondta, az intézmény energiaszámlái csaknem megháromszorozódtak, júliusban 185 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
Olaszország szeptember közepén 40 millió eurós támogatási csomagot mutatott be, hogy segítsen a moziknak és kulturális helyszíneknek megbirkózni az energiaválsággal. A szeptember 20-án megjelent cikkben azt írták, a támogatás 30 napon belül rendelkezésre áll majd, bár a kormány nem közölt részleteket arról, hogyan fogják elosztani.
Dario Franceschini olasz kulturális miniszter elmondta, csakúgy, mint a koronavírus-járvány idején, a kormány az energiaválság idején is konkrét és azonnali segítséget kíván nyújtani a kulturális intézmények támogatására.
Susanna Pettersson, a stockholmi Nationalmuseum igazgatója szerint a műalkotások minőségének veszélyeztetése egyszerűen nem jöhet szóba, bár a galéria hőmérsékletét valószínűleg két fokkal csökkenteni fogják, a homlokzatát pedig éjszaka kivilágítatlanul hagyják. Úgy fogalmazott, eddig nem kényszerültek olyan helyzetbe, amely veszélyeztetné a gyűjtemények biztonságát.
(Borítókép: Getty Images)