A holland géniusz 1640-es években készült műve száz évig egy hágai múzeum egyik termének sarkában porosodott. Az új tudományos technológiáknak köszönhetően azonban a hágai Bredius Múzeum csütörtökön megerősítette, hogy a festmény valójában Rembrandt alkotása.

A vázlatot restauráló Johanneke Verhave szerint a részletek olyan kiváló minőségűek, hogy a kép bizonyosan egy eredeti Rembrandt. Véleményét Jeroen Giltaij, a rotterdami Boijmans Van Beuningen Múzeum egykori főkurátora is osztja, aki egy évvel korábban bukkant rá az alkotásra, amikor Rembrandt mind a 684 alkotását felvonultató könyvéhez végzett kutatást. Giltaijt a briliáns ecsetvonások győzték meg – írja a lap.

A műalkotást Abraham Bredius, a hágai múzeum akkori kurátora vásárolta 1921-ben. Ő is meg volt róla győződve, hogy a vázlat Rembrandt kezének munkája. Azonban szakértők később másolatnak minősítették a festményt. Egyik fő érvük az volt, hogy a vázlat nélkülözte a holland mesterre jellemző pontos, finom ecsetvonásokat. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy olajvázlatról van szó” – hangsúlyozta Giltaij.

Rembrandt rendszerint nagyon pontos és kifinomult, miközben ez a kép meglehetősen elnagyolt. Ennek az az oka, hogy az olajvázlat egy másik festmény előkészítő szakasza. Ebben akarja szemléltetni a kompozíciót és a későbbi festményre vonatkozó kezdeti elképzeléseket

– mutatott rá a szakértő. A képet restauráló Verhave elmondta: a műről infravörös reflektográfia és röntgenfelvétel is készült, amelyek érdekes részleteket fedtek fel. Alaposabb vizsgálatot követően kiderült, hogy a művész alkotás közben többször módosította a vázlatot, ami kreatív folyamatra utal – árulta el Verhave.

„Ez azt jelenti, hogy a festő munka közben többször meggondolta magát” – magyarázta. „Egyértelműen nem egy másik festményt másolt” – szögezte le. A kutatásból az is kiderült, hogy az alkotó ecsetkezelése megegyezett a nagy holland mesterével.

A vázlat emellett összefüggésbe hozható Rembrandt egyik 1633-as alkotásával, amely szintén A kereszt felállítása címet viseli. Ez a festmény jelenleg a müncheni Alte Pinakothek Múzeumban található.

A két szakértő elküldte kutatását az amszterdami Rijksmuseumnak, amely egy saját elemzést követően helyt adott érvelésüknek.