November 10-én megrendezik a negyedik Műtárgybefektetési Konferenciát Budapesten a Müpában. A rendezvényen szó lesz a legújabb trendekről és lehetőségekről, miként újul meg a műtárgypiac, valamint az ágazatot kutató szakemberek prezentálják legújabb felméréseik eredményeit.
A műtárgy.com november 10-én, negyedik alkalommal hirdeti meg a Műtárgybefektetési Konferenciát a szakma legkiválóbb szakembereinek közreműködésével. A konferencia azoknak szól, akik aktívan érdeklődnek a műkereskedelem és a műtárgyvásárlás iránt, szeretnének tájékozódni a műtárgypiaci tendenciákról, új befektetési lehetőségeket keresnek, és az ehhez kapcsolódó piaci információkat első kézből szeretnék megtudni a szakma kiemelkedő képviselőitől.
A konferencia elsősorban műtárgypiaci befektetőknek, kezdő és aktív gyűjtőknek, műtárgyvásárlóknak, privát banki ügyfeleknek, műtárgypiacon szolgáltató cégeknek, illetve műkereskedelmi szereplőknek szól, azonban az előadások és panelbeszélgetések bárkinek tanulságos és informatívak lehetnek, aki érdeklődik a művészet és a műtárgypiac iránt.
A konferencia első előadása a 2022-es Deloitte Art & Finance műtárgypiaci elemzésének legfrissebb számait fogja a nagyközönség elé tárni. A kiadvány bepillantást nyújt abba, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz a pénzügyek, a művészeti vállalkozások és a kultúra, valamint hogy a technológia és a fenntarthatóság mekkora szerepet játszik a műtárgypiac és a pénzpiacok alakulásában.
Az előadást Adriano Picinati di Torcello igazgató, a Deloitte Global Art & Finance koordinátora fogja tartani.
A rendezvényen Kollman Szilvia, a műtárgy.com ügyvezetője prezentálja a Deloitte Magyarország közreműködésével végzett kutatását a hazai műtárgypiac vásárlói szokásairól és döntési folyamatairól. A kutatáshoz összeállított kérdőív közel 200 kitöltést követően került lezárásra. A demográfiai behatárolás után olyan kérdésekre válaszoltak a kitöltők, mint hogy vannak-e gyűjtői felmenőik, illetve hány műtárgyat tulajdonolnak jelenleg. A kérdőív továbbá a művészeti intézmények látogatására is fókuszál, így a kitöltők arra is válaszoltak, hogy milyen gyakran látogatják a galériákat és aukciósházakat, valamint hogy milyen gyakran vesznek részt online aukciókon.
Az online és offline művészeti tartalmak és a közösségi média is fókusztémaként szerepelt a kérdések között,
a kutatás arra is igyekezett választ találni, hogy milyen hazai és nemzetközi weboldalakon, illetve hogy milyen közösségimédia-felületeken követnek a gyűjtők művészeti tartalmakat. Kiderült az is, hogy mennyi idő meghozniuk a vásárlóknak a döntést műtárgyvásárláskor, milyen típusú műtárgyat, milyen korszakból és milyen gyakran vásárolnak, illetve hol vásárolják ezeket az alkotásokat, és hol helyezik el azokat.
Végezetül a vásárlást befolyásoló tényezők mellett arra keresték a választ, hogy a műgyűjtők mennyire tartják fontosnak, hogy megbízható segítséget, szakvéleményt kapjanak a műtárgyvásárlás során, valamint mennyire fontos számukra, hogy egy műtárgy jó befektetés legyen, és hogy megfeleljen a vásárló ízlésének.
Mireisz Viktória, a BÁV ART Aukciósház és Galéria műtárgyszakértője jóvoltából a programrésztvevők egy előadást hallgathatnak meg a Zsolnay porcelánról mint alternatív műtárgybefektetésről. A pécsi üzemben készült műtárgyak az utóbbi években újra az érdeklődés középpontjába kerültek. A legkedveltebb kerámiák a századforduló környékén készült, játékos vonalvezetésű, finom mintázatú és színjátszó felületű szecessziós darabok, amelyek értékálló tulajdonságuk miatt befektetésként sem utolsók.
A konferencia első panelbeszélgetése a Műtárgyvásárlás a gyakorlatban címet viseli.
A program keretén belül Jankó Judit művészeti újságíró, műtárgypiaci szakértő fog beszélgetni Deák Erikával, a Deák Erika galéria tulajdonosával, dr. Fabényi Júliával, a Ludwig Múzeum igazgatójával, Hatvani Márk műgyűjtő, bélyegszakértővel, valamint Kelen Annával, a Virág Judit Galéria művészettörténészével. A beszélgetés olyan kérdéseket is érint, hogy mi a galéria és mi az aukciósház szerepe, hogyan vesznek részt a múzeumok a műtárgypiacon, létezik-e árgarancia, és van-e a befektetési célú műtárgyvásárlásoknak futamideje.
Délután a kortárs műgyűjtés kulisszatitkaival folytatódnak a kerekasztal-beszélgetések. Három, a nemzetközi műtárgypiacon is aktív műgyűjtő beszélget a motivációkról, stratégiákról és döntési preferenciákról. Rieder Gábor művészettörténész arról kérdezi a beszélgetésen részt vevő gyűjtőket, Spengler Katalint, Vízi Attilát és Kuknyó Lajost, hogy milyen módon térképezték fel maguk számára a globális művészvilágot, milyen irányjelzőket és stratégiákat követnek, illetve milyen informális és formális csatornákon keresztül vásárolnak.
A konferencia utolsó beszélgetése az NFT-jelenséget járja körbe a műtárgypiacon.
Bonyolult algoritmusok a blokkláncon, nem helyettesíthető tokenek, kriptovaluták és virtuális tulajdonjog. A panel során Mohos Kristóf, a portfolio.hu részvényelemzője beszélget Ernszt András Munkácsy Mihály-díjas festőművésszel, Kacsuk Péter informatikus professzor, műgyűjtővel, Tímár Krisztiánnal, a Nick Galéria vezetőjével, illetve Weiler Péter képzőművésszel.
A szakmai programok befejeztével a VIP-résztvevők Szipőcs Krisztina szakmai igazgatóhelyettes tárlatvezetésén vehetnek részt a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításán. A műveken mint dokumentumokon keresztül megismerhetjük a közelmúlt történelmét, a hétköznapokat és a sorsfordulókat, így többek között a kelet-európai rendszerváltást és ennek összefüggéseit a történelmi avantgárddal.