2023 januárjától a francia Sacem veszi át a magyar zene képviseletét az online streamingszolgáltatóknál. Az Artisjus Egyesület azért bízta meg a Sacemet – amely olyan globális zeneműkiadókkal dolgozik együtt, mint a Universal vagy a Warner –, hogy általuk a hazai dalszerzők a lehető legmagasabb jogdíjjárulékot kapják a lehető legrövidebb idő alatt.
A digitális jogok kezelésének szakértőjeként a Sacem veszi át mostantól az Artisjusnál regisztrált hazai dalszerzők képviseletét az online streamingszolgáltatóknál. Az Artisjus mellett az Egyesült Államok (ASCAP), Dél-Korea (KOMCA) és Kanada (SOCAN) közös jogkezelő szervezetei, valamint a globális zeneműkiadók, mint például a Universal Music Publishing, a Warner Chappell, az IMPEL (független zeneműkiadók csoportja) is a Sacemet bízta meg azzal a feladattal, hogy engedélyezze és feldolgozza az általuk képviselt zenei művek online elhangzásait.
A megállapodás eredményeként – az egyesület képviselőinek elmondása szerint – az Artisjus által képviselt magyar zeneszerzők és szövegírók ugyanolyan előnyös helyzetbe kerülnek, mint a világ legsikeresebb dalszerzői. Az elérhető legmagasabb jogdíjösszeghez juthatnak hozzá a nemzetközileg is gyorsnak számító negyedéves elszámolásban, emellett könnyen nyomon követhetik elhangzásaikat az átlátható adatszolgáltatásoknak köszönhetően.
Eddig az Artisjus minden jogkezelési feladatot önállóan végzett, a jogdíjak beszedésétől a felosztásokig. A nemzetközi streamingszolgáltatók növekvő száma, globális erejük és az általuk szolgáltatott adatok mennyisége miatt ma már hatékonyabb és fenntarthatóbb, ha ennek a feladatnak a jelentős részét egy olyan partnerre bízzák, aki az évek során a világ egyik legjobbjává vált. Eközben a magyar zenei repertoár nyilvántartásba vétele, dokumentálása és azonosítása továbbra is az Artisjus felelőssége marad. Biztos vagyok benne, hogy a magyar repertoár online elhangzásainak jogosítása a lehető legjobb kezekbe kerül
– mondta a megállapodással kapcsolatban dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója az Indexhez eljuttatott közleményében.
„A most létrejött partnerség tökéletesen szemlélteti, milyen ereje van a közös jogkezelésnek. A jogtulajdonosok, azaz a szerzők érdekében egyesítjük erőforrásainkat, megosztjuk a feladatokat, az eszközöket és a bevált gyakorlatokat. Az Artisjus profitálni fog a Sacem több területre kiterjedő licenceiből és technológiai hátteréből. Különösen igaz ez az URights platformra, melyen keresztül a Sacem teljes átláthatóságot biztosít az Artisjusnak a repertoárja után beszedett jogdíjak tekintetében. Nagy örömünkre szolgál, hogy Európa egyik legelkötelezettebb közös jogkezelőjével léphetünk partnerségre, és a világ számos területén képviselhetjük a magyar repertoárt” – mondta Cécile Rap-Veber, a Sacem vezérigazgatója.
A sajtótájékoztatón, ahol megtörtént a hivatalos bejelentés, többek között szó esett arról is, hogy a streaming azért jóval nehezebben feldolgozható adatmennyiség, mint az eddigi felületek, mert egy rádiós lejátszáshoz vagy televíziós felhasználási számhoz képest százezerszeres különbségek vannak, amire a Sacem rálátása kimagasló a zeneiparban.
Bíró Zsolt, a Szerzők Egyesületének és az Artisjus Szerzői Véleményező Bizottságának elnöke elmondta, hogy az elsődleges cél a megállapodással, hogy a magyar alkotók is ugyanabban a jogdíjleosztási rendszerben részesülhessenek, mint a nemzetközi előadók, ezáltal a magyar zenei élet bekerülhet a nemzetközi portfólióba. Eddig is láthatók voltak ezeken a felületeken a magyar alkotók, és bár a gyakorlatban jól hangzott, hogy kinyílt a zenei piac, a streamingszolgáltatók algoritmikus rendszeréhez való igazodás nem sikerült úgy, mint a piaci résztvevők várták.
Stiedl Gusztáv, a a Schubert Music Hungary ügyvezető igazgatója azt mondta:
Akkor van egy Magyarországon működő zeneműkiadónak létjogosultsága, ha a helyi jogvédő társaság erős tud maradni.
Amennyiben ez nem történik meg, akkor a szakember szerint az előadók és dalszerzők külföldi jogvédőknél keresnek menedéket, és a jövőben külföldi kiadókhoz viszik a zenéjüket. Épp ezért örül a kezdeményezésnek, amely hosszú távon képes lesz megerősíteni az Artisjus hazai stabilitását is.
Bár a streamingszolgáltatóknál folyamatos növekedést könyvelnek el, ez az alkotóknál nem csapódik le. Míg 2008-ban az egy főre eső bevétel feliratkozónként tíz euró volt, addig ez a szám 2021-re nagyjából 4,5 euróra csökkent, miközben az oldalon megjelenő előadók száma folyamatosan nőtt.
Az Artisjusnál regisztrált dalok száma nagyjából hatszázezer, a szerzők száma 25 000. Az alkotók átlagosan évente 1100 forintos jogdíjat kapnak dalonként. Ezt az átlagot a hallgatottságot szinte teljesen mellőző és a milliós streaminget elérő alkotások bevételei alapján számolták ki.
Az Apple szolgáltatáskörében a zenei stream alapvetően behúzó termék, amellyel saját egyéb termékeik eladását tudják erősíteni, mintegy pluszszolgáltatásként. A Spotify, amely teljes egészében az alkotókból él meg, szintén nem javít a helyzeten, így a folyamatos növekedés ellenére
maguk az alkotók keresik a legkevesebbet.
Az Artisjus és a Sacem együttműködését tekintve az Artisjus továbbra is aktív résztvevője marad a folyamatnak, a 2023 előtti elhangzásokat továbbra is a szerzői egyesület dolgozza fel folyamatosan. A jövőbeni elhangzások esetében szintén az Artisjus munkatársai fogják a magyar művek adatainak pontos és részletes nyilvántartását biztosítani, valamint kiegészítő manuális azonosítási munkával segítik az automatizált munkafolyamatokat, ahol szükséges.
A gyorsabb és pontosabb elszámoláson túl az Artisjushoz tartozó magyar szerzők számára a gyakorlatban mindez nem jelent változást. Továbbra is az Artisjus marad a hivatalos jogkezelőjük, új dalaikat is az eddig megszokott módon, az Artisjusnál regisztrálják majd, és online jogdíjaikról az Artisjus online portálján tájékozódhatnak a továbbiakban is.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)