Az Index információi szerint ketten pályáztak a Magyar Állami Operaház élére: a jelenlegi főigazgató, Ókovács Szilveszter mellett Győriványi Ráth György karmester, aki korábban rövidebb ideig háromszor is betöltötte a fő-zeneigazgatói pozíciót. Zoboki Gábor operarajongó építész – nevéhez fűződik az Operaház nagyszabású felújítása – a kialakult gazdasági helyzetre való tekintettel végül nem adta be a pályázatát.
Ókovács Szilveszter mandátuma 2023 februárjában jár le a Magyar Állami Operaház élén. A főigazgatói pozícióra szeptemberig lehetett beadni a pályázatot, a bizottsági meghallgatások októberben zajlottak le, és várhatóan a héten hirdet eredményt Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Az Index információi szerint ketten adták be a pályázatukat: Ókovács Szilveszter, aki 2011. augusztus 22-től irányítja az Operát – kezdetben kormánybiztosként, 2013-tól főigazgatóként – és a harmadik ciklusát kezdené az Operaház élén, illetve Győriványi Ráth György, aki korábban háromszor is betöltötte rövidebb ideig a fő-zeneigazgatói pozíciót: az első Orbán-kormány alatt nevezték ki először, a karmester személye és tervezett szervezeti változtatásai azonban megosztották a társulatot. 2011 szeptemberében, éppen Ókovács kormánybiztossá való kinevezése után szüntette meg a megbízását az új vezetés, novemberben pedig Ókovács el is bocsátotta. Az elmúlt időszakban néhány évig a Nizzai Operaház fő-zeneigazgatójaként működött. Úgy tudjuk, mostani pályázatát támogatta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója is.
Ókovács Szilveszter nevéhez fűződik az Erkel Színház újranyitása, az Eiffel Műhelyház ötlete, felépítése és megnyitása, valamint főigazgatása idején zajlott le az Andrássy úti Operaház nagyszabású felújítása. Ugyanakkor ő vitte véghez azt a szervezeti változást, amibe Győriványinak beletörött a bicskája, vagyis megszüntette a társulatot, és az énekeseket szerepekre szerződtette. Ennek megítélése megosztotta a művészeket, a konzervatívabb operarajongókat pedig az, hogy a kosztümös operajátszás mellett teret engedett a modernebb rendezéseknek is. Regnálása alatt továbbá konfliktus alakult ki a vidéki színházakkal, illetve a Magyar Táncművészeti Egyetemmel.
Információink szerint a beadott pályázatok elbírálására eseti bizottságot hozott létre a Kulturális és Innovációs Minisztérium, amelynek tagja volt Keller András hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója, Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke, Bán Teodóra táncművész, koreográfus, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének elnöke és ifjabb Harangozó Gyula táncművész, koreográfus, rendező is. Feltűnő, hogy a bizottságban egyetlen vokalitással foglalkozó művész vagy szakember (énekes, rendező, operatörténész vagy szakíró) sem kapott helyet, viszont két balettművész igen.
Úgy tudjuk, a bizottság Ókovács Szilveszter pályázatát támogatta, de csak rövidebb ciklusra, vagyis nem kapna újabb öt évet.
Úgy értesülünk továbbá, hogy Zoboki Gábor építész, az Operaház nagyszabású rekonstrukciójának vezetője szintén pályázott volna – tervei szerint egy magyar és egy külföldi intendatúrát épített volna föl –, de a kialakult gazdasági helyzetben, amikor a Magyar Állami Operaház 2022-re összesen egymilliárd, 2023-ra egyelőre ötszázmillió forintos elvonással számol a megsokszorozódott energiaszámla mellett, végül nem adta be a pályázatát, és erről értesítette Orbán Viktor miniszterelnököt, Csák János kultúráért és innovációért felelős minisztert és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárt is.
Frissítés:
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója levelet juttatott el a szerkesztőségünkhöz, amely szerint az általunk írottakkal ellentétben egyik pályázatot sem támogatta.
(Borítókép: A Magyar Állami Operaház 2022. március 11. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)