Nyúl Béla, egy fővárosi gimnázium szürke kis latintanára tudományos értekezést ír Hannibál, a pun hadvezér haláláról. Az elsőre érdektelennek tűnő tanulmány akkor kerül a figyelem középpontjába, amikor egy parlamenti interpellációban is utalnak rá. A megbecsülésben megőszült tanárnak tizenöt perc hírnév adatik, hogy aztán a politika darálójába kerülve tanulja meg, milyen az, amikor az igazság szembetalálkozik a közélet valóságával. A tudományos igényű ókori dolgozat aktuálpolitikai érvek kereszttüzébe kerül, saját szövegkörnyezetéből kiragadva, pártérdekek mentén átértelmezve, kisajátítva ideológiai uszítássá, nemzetárulássá válik.

A Hannibál tanár úr alapkonfliktusa, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogáért ütközik meg ez a kisember a prefasiszta társadalommal, de még kompromisszum árán sem tudja megmenteni magát

- mondta Fábri Zoltán filmje főhőséről.

Nyúl tanár úr története különösen aktuális, tehát nyugtalanító társadalmi látleletté vált napjainkban. A színpadi verzió megtartja a történet eredeti idejét, és erre építi zenei világát is: a két világháború közötti korszellemet képviselő dalok és a boldog békeidőket idéző ismert nagyvárosi sanzonok kísérik végig Nyúl Béla történetét.

A Hannibál tanár úrban Mucsi Zoltán mellett feltűnik többek között Gyabronka József, Debreczeny Csaba, Parti Nóra, Makranczi Zalán és Dóra Béla is – olvasható az MTI tájékoztatójában.

A produkció díszletét Kálmán Eszter, jelmezét Bati Nikolett tervezi, a zeneszerző Faragó Béla, az előadás zenei vezetője Szép András.

(Borítókép: Mucsi Zoltán 2021. augusztus 31-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)