Első fokon elmarasztalta a Fővárosi Törvényszék a Megafilm Kft. produkciós céget abban a perben, amit Hann Endre indított az Elkxrtuk című film kapcsán. A bíróság másfél millió forint sérelmi díjat ítélt meg, nyilvános sajnálkozásra kötelezte az alperest, valamint eltiltotta a jogsértés megismétlésétől. Kálomista Gábor fellebbezésre készül, Hann Endre még mérlegel.
A Fővárosi Törvényszék december 16-án hozott elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a Megafilm Kft. „megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait a megafilm.hu oldalon megjelent közleményében”. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest.
A producer elmondta az Indexnek, hogy nem bánkódik az elsőfokú bírói döntés miatt:
„Kifejezetten örülök az ítéletnek, hiszen a film tartalmi részével kapcsolatban nem volt vita, sőt abban teljes egyetértés alakult ki a bíróságon, hogy a filmben is megjelenő 2006-os események köztörvényes, államellenes cselekmények voltak.
Az nem volt számunkra meglepő, hogy a bíróság első fokon úgy döntött, hogy azonosítja Hann Endrét a filmben szereplő, Endre nevű karakterrel, bár nem értünk vele egyet. Hann Endrét egy film utáni kommunikációban nevesítettük, mint annak az archetípusnak a valós megfelelőjét, aki az Elkxrtuk közvélemény-kutató és politikai tanácsadó szakembereként megjelenik. Tény, hogy Hann Endre a Gyurcsány-kormány tanácsadója volt, és az is, hogy ezért a tevékenységéért komoly összegeket kapott a cége. Valószínűnek tartom tehát, hogy ténylegesen adott tanácsokat. Ha mégsem adott volna, még rosszabb a helyzet, hiszen akkor semmi sem indokolná a százmilliókat, amiket az akkori kormány kifizetett a cégének.
A bíróság tehát azt állapította meg az ítéletben, hogy a filmben szereplő Endre maga Hann Endre. Még az egyértelműen fikciós részeket is tényállításként értelmezte” – folytatta a producer, majd hozzátette:
A film tartalmát nem vitatta a bíróság, viszont azt kifogásolta, hogy az ábrázolt eseményekben maga Hann Endre nem vett részt a filmben ábrázolt módon.
Összefoglalásként Kálomista Gábor közölte, hogy annak is örül az ítélet kapcsán, hogy „nem tiltottak el a további filmkészítéstől.
Attól viszont eltiltott, hogy a továbbiakban kijelentsem: a filmben szereplő Endre azonos Hann Endrével. Ezt azért tartom érdekesnek, mivel a perben épp ezt az álláspontot képviseltük”
– tette hozzá.
A másfél millió forint sérelemdíj és a nyilvános bocsánatkérésre vonatkozó ítéletről közölte a filmes szakember, hogy már az első tárgyalási nap után tudta, hogy valami ilyesmi lesz az ítélet, mivel nem gondolja pártatlannak az ügyben eljáró bírót:
„Sokat jártam bíróságra, de az a fajta pervezetés, amit a perben eljáró bírónál tapasztaltam, enyhén szólva se merítette ki a pártatlanság fogalmát. Az például meglehetősen furcsa volt számomra, amikor a bíró több tárgyaláson is hathatós segítséget adott a felperes jogi képviselőjének arról, hogyan fogalmazza meg a későbbi ítélet szempontjából a legoptimálisabban kérelmét.”
A producer hozzátette, hogy fellebbeznek, mert továbbra is úgy gondolják, hogy a művészi és alkotói szabadságot nem lehet korlátozni még ijesztgető ítéletekkel sem.
„A bíróságon még azt is hozzátettem az ítélethirdetés után, hogy
nem tudom pontosan, kinek szeretnénk itt megfelelni. Vajon a magyar jog- és igazságszolgáltatásnak, vagy a bíróság épületétől nem messze található amerikai nagykövetség épületében dolgozók elvárásainak?”
A kereset pontosítására szóló felhívás perfelvételi szakban általános bírói gyakorlat, az Index által megkérdezett jogászok szerint ez nem részrehajló pervezetés - a szerk.
Hann Endre a jogi eljárás felpereseként első hallásra teljesen elégedett az elsőfokú döntéssel. Kérdésünkre elmondta, hogy jogi képviselőjével tanulmányozni fogják az ítélet szövegét, és azt követően döntenek a további lépésekről.
A nyilvános bocsánatkérés és a megítélt sérelmi díj is arról szól, ami miatt elindítottuk a jogi eljárást. Az ítéletnek van még egy pontja, mely Kálomista Gábort, a Megafilm Kft. vezérét eltiltja a további jogsértéstől. Ha jól gondolom, ez azt jelenti, hogy a későbbiekben se kövesse el ismét ugyanazt, amiért most elmarasztalták.
Az Indexnek újra hangsúlyozta a közvélemény-kutató szakember, hogy azért indította el a pert, mert tűrhetetlennek tartotta – ahogy a barátai, a nagy nyilvánosság, a szakma többsége is –, hogy ebben a filmben hamisan, rosszindulatúan, negatívan mutatták be a személyét.
„Utána persze magyarázkodtak, hogy fikció, de Kálomista az első nyilatkozataiban többször elmondta, hogy ez a film szigorúan a valóság talaján áll, mindenben a valóságot mutatja be. Ezek után nagyon visszás, hogy a fikció állítása mögé menekül. Rengeteg visszajelzést kaptam ismerősöktől és ismeretlenektől is, akik a bemutató utáni napokban látták a filmet. Egyöntetű vélemény volt, hogy abban engem, a Medián igazgatóját jelenítenek meg mint főszereplőt, teljes mértékben hamis, rám semmiképp se jellemző dolgokat állítva rólam” – tette hozzá.
A filmet az ügyvédei kérésére a per előtt megnézte a feleségével együtt, hogy pontosan megfogalmazhassák kifogásaikat. Ezzel kapcsolatban Hann Endre megjegyezte, hogy még a magánélete is furcsán jelenik meg a filmben.
Endre néven egy M betűs közvélemény-kutató cég igazgatóját mutatják meg a nézőknek, aki egy fényűző villában lakik. Én soha nem laktam ilyen helyen, de ezt honnan tudná a néző?
Hann Endre elmondta, hogy a filmet mint alkotást elég gyengének tartja. Ettől függetlenül az ítélet alapján úgy gondolja, hogy a bíróság az alkotói szabadság alkotmányos mértékét és az emberi méltóság jelentőségét mérlegelte a döntésnél.
Ez a két érték néha ütközik, és most a bíróság számomra kedvező ítéletet hozott arra vonatkozóan, hogy ebben az esetben melyik az erősebb szempont.
(Borítókép: Kálomista Gábor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)