Két barát összeállt, és készített egy kifejezetten egyszerű, de annál szórakoztatóbb kártyajátékot, amit könnyű megtanulni, de nehéz abbahagyni. Mivel az alaptéma a politika, így talán nem annyira meglepő, hogy

Akik játszottak már valaha UNO-t és Robbanó cicák kártyajátékot, azok képzeljék el a kettőt összegyúrva, témáját az amerikai politikai berendezkedésre hangolva, jó pár csavarral. A Trumpify Me ugyanúgy a partijáték kategóriába esik, könnyű megtanulni, pörgős, szórakoztató, és van benne szívatás – de sokkal élvezetesebb, mint az UNO, és valahogy kedvelhetőbb, mint a Robbanós cicák.

Járdán Tamás és Cselovszki Róbert még a pandémiás időszak alatt kezdett el gondolkodni egy kártyajáték ötletén. A Trumpify Me alapkoncepciója 2020-ban született meg az amerikai elnökválasztási folyamathoz kapcsolódó baráti beszélgetéseikben.

Akkor merült fel az, hogy a demokratikus választási folyamatokhoz, a közéleti és gazdasági történésekhez, valamint a média működéséhez kapcsolódó fogalmak, köznapi viccelődések megjelenhetnének egy kártyajátékban. Ezt az alapötletet fejlesztettük módszeresen tovább, bízva abban, hogy ha nekünk és a barátainknak tetszett, akkor másnak is fog. Amellett, hogy izgalmas, provokatív, szarkasztikus és az utolsó pillanatig kiszámíthatatlan, görbe tükröt is tart a mindennapi politika, média és gazdasági élet elé. Ugyanakkor nem közvetít semmiféle politikai állásfoglalást és nem célja senkit sem befolyásolni.

A játék könnyen megtanulható, a szabályokat pedig bizonyos helyeken szabadosan értelmezhetjük, alakíthatjuk, így társaságra szabható benne több pont. A pakliban sok az egyedi akciókártya, amiket érdemes kicsit tanulmányozni, ugyanis a játék néha igényli a gyors reagálást, ehhez pedig elengedhetetlenül fontos, hogy már a rajzokról tudjuk, hogy a kártyák milyen reakciót engednek meg.

A játékban közismert, a demokratikus választási folyamatokhoz, a politikai és gazdasági eseményekhez, médiatörténésekhez kapcsolódó emblematikus fogalmakat, szóösszetételeket használtak az egyes akciókártyák elnevezésére. 

Ott van például a Whisky Time kártya, aminek kijátszásával egy általunk választott játékos kimarad egy körből. A Pay Tax kijátszásával mindenkitől húzhatunk egy lapot, amiket átnézve egyet megtarthatunk magunknak, a többit pedig tetszőlegesen visszaosztjuk. A CIA kártya kijátszásával egy általunk választott játékos teljes pakliját elkérhetjük, megnézhetjük a lapjait, majd anélkül persze, hogy másoknak is megmutatnánk azokat, visszaadjuk neki. A Breaking News kártyát például bármikor kijátszhatjuk, ami azt jelenti, hogy mi következünk, és utána tőlünk folytatódik a kör.

Ebből a pár példából is leszűrhető, hogy valóban változatos lapok vannak, a fogalmak leírják az akciókat, illetve a szerteágazó lehetőségek és az egymáshoz szépen kapcsolható akciók miatt „gondolkodós” kártyajátékról van szó, amiben folyamatosan résen kell lenni és taktikáznunk kell.

A játék menete úgy néz ki, hogy mindenki kap pár lapot, majd a paklit az asztal közepére helyezzük, hogy bárki könnyedén húzhasson belőle. Mindig húzni kell és kijátszani egy kártyát.

Ez utóbbi pedig nagyon fontos megjegyzés, ugyanis a Trumpify Me kártya kijátszása után már csak három lapot használhatunk. Ezek a Recount The Votes a Grab It és a Red Button kártyák. A Recount The Votes az egyetlen lap, amivel a Trumpify Me kártyát meg lehet támadni, ez esetben az nyer, aki az utolsó ilyen típusú lapot lerakja. Igen ám, de a Grab It kártyával magunkhoz ragadhatunk egy előttünk kijátszott Recount The Votes lapot, tehát ez is egy hasznos kártya lehet.

A Red Button az a kártya, amit rajtunk áll, hogy kiveszünk-e a pakliból. Elég megosztó lapocska, ugyanis bármikor kijátszható,

Így akár a már lerakott Trumpify Me kártyára, vagy az arra pakolt Recount The Votes és Grab It kártyákra is rátehetjük.

A kártya dobozában találunk egy dobókockát is. A dobókocka a legtöbb játék esetében rosszat jelent, ugyanis már a puszta jelenléte arra utal, hogy a játékban használatával gyengítjük az önálló döntéseket és az agymunkát, így az, hogy nyerünk vagy veszítünk, nem rajtunk múlik. Itt szerencsére más a helyzet, erről árulkodnak a kockának az oldalai is. Ugyanis nem egytől hatig találhatók rajta pöttyök. Három oldalán 1-es, a többin egy darab 2-es, egy –1 és egy üres oldal (azaz nulla) található.

A kockát két esetben használjuk. Ha kijátsszuk a Fake News kártyát, bármelyik játékostól húzhatunk annyi lapot, amennyit dobunk a kockával. Ha az üres oldalt dobjuk ki, nem történik semmi, viszont ha a mínusz egyet, akkor a választott játékos húzhat tőlünk egy lapot. Ugyanez a szabály, ha kijátsszunk két Vote For Left vagy Vote For Right kártyát.

A Vote For Left vagy Vote For Right kártíák személyes kedvenceim, ugyanis

Ami azt jelenti, hogy rajtunk kívül minden játékosnak be kell csuknia a szemét, és amíg egyvalaki elszámol tízig – azonkívül, hogy nem nyúlhatunk sem a többi játékoshoz, sem a náluk lévő lapokhoz –, bármit csinálhatunk, de a számolás végén maximum négy lappal lehet nálunk több.

Tehát mind a dobópakliból, mint a húzópakliból is magunkhoz vehetünk kártyákat, ha szerencsénk van, ez utóbbiból akár egy könnyebben kiszúrható fekete vagy piros lapot is kiválaszthatunk. Persze ami egyszer hozzánk került, nincs biztonságban, hiszen a megfelelő lapok kijátszásával át is nézhetik a paklinkat, húzhatnak is tőlünk, illetve el is cserélhetik velünk saját kártyáikat. 

A játék alapvetően szórakoztató, rövid és pörgős. Már megrendelhető, tehát akár karácsonyra is jó ajándékötlet lehet. Elég nagy a valószínűsége annak, hogy akit megajándékozunk vele, még nem rendelkezik saját példánnyal, ugyanis a két barát megálmodta Trumpify Me alig pár hete elérhető. A játék készítésére Brancson gyűjtöttek. A kampány sikeresnek bizonyult, így a játékot bárki megrendelheti, akár extra lapokkal is, amikről sok infó nincsen, de gyanítható, hogy a Trumpot sejtető Fekete Péter helyét lehet más politikai szereplőkkel helyettesíteni.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)