Megosztó személyiség vagy sem, szerethető vagy sem, úgy tűnik, Árpa Attilát mindez nem nagyon érdekli. Számára a televíziózás nem azt jelenti, mint ahogyan azt sokan gondolnák. Szerinte az nem rossz dolog, ha az emberek felismerik, a műsorok jót tesznek a hírnevének, a reputációjának, ám ez azért nem jelenti azt, hogy az ő élete nagyon más volna.

A múltkor ugyanis bement egy boltba, sonkát akart venni, majd a pénztárnál a következő párbeszéd játszódott le:

– Fizethetek-e reputációval?

– Nem.

– Akkor talán jó hírnévvel?

– Nem.

És ezzel meg is érthetjük azonnal, mit keres Árpa Attila az olyan műsorokban, mint például a Nagy Ő. Pedig a boltban még a reputációját is felajánlotta. Ez, persze, azonnal más megvilágításba helyezi a párválasztós műsorok mögé képzelt érzelmek piacát, de legalábbis beárazza az élményt.

Össze se jöttek, ez csak szappanopera

Mielőtt azonban arra gondolnánk, hogy egy ilyen műsor csupán tiszta üzlet, Árpa Attila televíziós szerepléseit összeköti némi újító szándékkal. Legyen az a műsor táncos vagy párválasztós. Ő ugyan azt a szót használja, hogy reformál, de ezt komolyan is gondolja. Sőt, azt mondja, hogy ez neki sikerül is.

Árpa Attila azt is elárulja, hogy bár sokan azt hiszik, hogy a Nagy Ő arról szól, hogy főszereplői egy életre összejönnek, ez csupán egy műsor. Neki például senkivel nem kellett szakítania a műsor után, hiszen össze sem jöttek. A nézők csupán egy szappanoperát láttak. A kiválasztottal, Timivel való kapcsolata a műsorral együtt véget is ért.

Mindez azért annál mégis többről szólt, hogy a műsor végén előveszi a számlatömbjét, Árpa Attila szóba hozza a kíváncsiságot is, amely a forgatás alatt benne élt.

Az esélyt megadjuk annak, hogy ebből legyen igazi kapcsolat, a műsor történetében olyanok is vannak, akik össze is házasodtak. Esetünkben ezt úgy kell elképzelni, hogy a Földön van egymilliárd nő, közülük a műsorba tizenkilencen jelentkeztek, és nem volt közöttük az, aki nekem az igazi Nagy Ő volna.  

Irány Amerika, filmet rendez

Árpa Attila arról is beszél, hogy producerként semmilyen műsort nem gyártana. Ennek oka az, hogy a kreatív munkát, a rendezői munkát sokkal jobban szereti. Ő inkább alkotónak tartja. A Sunday Brunch műsorában nagy bejelentést tesz.

Aláírtam életem első szerződését mint rendező egy amerikai filmhez. Örülnék, ha ez nem egyetlen filmre szólna, hanem egy karrier kezdete volna.

Árpa Attila eddig nem gondolt arra, hogy Amerikába kezdjen filmes karrierbe, ám életének iránya mást vett. Így nyer értelmet az, hogy az utóbbi években miért vállalt el akár olyan szerepeket is, amelyekben csupán egyetlen mondatban mutathatja meg színészi képességeit: hiába lövik hátba, vagy mérgezik meg filmbéli karakterét, filmes kapcsolatokat csak filmforgatásokon lehet kiépíteni.  

A Sunday Brunch adásában Árpa Attila beszél még a kereskedelmi televíziózás jelenéről is. Szerinte a mai televíziós társaságok sikere csupán azon múlik, hogy adott időben képes legyenek nézőket a képernyők elé ültetni, a jövő azonban a streamingszolgáltatóké.

A műsorban szó esik még arról, hogy

• Hajdú Péter tud-e rendes beszélgetős műsort készíteni,
• a podcasté a közeljövő, 
• manapság itthon Árpa Attila sem kap pénzt filmgyártásra,
• az Argo 2. egy alku része volt, csak Andy Vajna meghalt,
• az új állami filmes csapat nem merte bevállalni, hogy filmre vigyék Árpa Attila Holtomiglan című regényének filmes adaptációját;
• és kiderül az is, mi volt Árpa Attila életének legmegalázóbb pillanata – van benne sport, kockahas és gepárd. 

Az őszi évadban, vasárnaponként a két, már ismerős műsorvezető, Puskás-Dallos Bogi és Csiby Gergely köszönti a Sunday Brunch nézőit. A Zsiráf Buda asztalánál beszélgetnek vendégeikkel a hétvégéhez illő könnyed vagy éppen nagyon is komoly témákról és történetekről.

Ha valaki lemaradt volna az előző heti adásról, amelyben Puskás-Dallos Bogi vendége Balázs Klári és Korda György, az most ide kattintva megnézheti.

(Borítókép: Árpa Attila. Fotó: Karip Tímea / Index)