Az elmúlt 77 év figuratív festészetéből válogatott a Kieselbach Galéria nem mindennapi aukcióján.
Az árverés egyik kiemelkedő sztárképe Patkó Károly legnagyobb méretű festménye, a Mediterrán kikötő című alkotás volt, amely új rekordot ért el:
120 milliós kikiáltási árról indulva végül 180 millióért kelt el.
A kikötői munkásokat ábrázoló kép nem csupán az életműben, de a két világháború közötti magyar festészet egészében is kitüntetett helyet foglal el. A Római Magyar Akadémia első évfolyamába meghívott művész ezen az alkotásán összegezte művészi hitvallását, és fogalmazta múzeumi rangú remekművé az olasz mediterrán élet magával ragadó élményét, az itáliai tanulmányút minden festői tanulságát.
Különleges szerencse, hogy a korszak legendás napilapja, a Pesti Napló fotográfusa 1930-ban megörökítette Patkó római műtermét, és ezen a felvételen a Mediterrán kikötő monumentális vászna is jól látható a művész mellett.
A 20. század egyik legjelentősebb magyar magángyűjteményét, Fruchter Lajos korszakformáló kollekcióját gazdagította egykor Czóbel Béla Gyümölcscsendélet című alkotása. A számtalan kiállításon és könyvben bemutatott főmű 1983-ban a Magyar Posta egyik bélyegére is rákerült, amelyet több mint kétmillió példányban nyomtattak ki a festő születésének századik évfordulója alkalmából.
A Gresham-kör ikonja egyike volt azoknak a festményeknek, amelyek a Tigris utcai legendás Fruchter-villában lógva, a 20. század harmincas éveiben új utakra terelték a magyar műgyűjtés történetét.
Perlrott Csaba Vilmos Parkban című festménye érte el a második legmagasabb leütési árat az aukción. A mű felbukkanása és azonosítása az utóbbi évek egyik legizgalmasabb művészettörténeti szenzációja.
A kép kikiáltási ára 48 millióról indulT, és komoly licitálás után végül 120 millióért kelt el.
A technikai vizsgálatok segítségével arra is fény derült, hogy az utólagos, hamis Rónai-jelzés alatt ott lapult Perlrott jellegzetes, ma már szabad szemmel nehezen kiolvasható, de a gondos fotózás segítségével egyértelműen azonosítható szignatúrája, sőt a datálás és a mű születési helyére – Nagybányára – utaló rövidítés is kibetűzhető.
A közel egy évszázada lappangó, korábban sosem reprodukált kép örömteli felbukkanása újra ráirányítja a figyelmünket arra a tényre, hogy a viharos közép-európai történelem a magyar műtárgyállományban is mély nyomokat hagyott.
BATTHYÁNY GYULA MOST HAZAKERÜLT, CIRKUSZ CÍMŰ ALKOTÁSÁÉRT VÉGÜL 40 MILLIÓ FORINTOT FIZETTEK.
Dési Huber István 1830 körül készült csendélete 26 millióért, Mattis Teutsch Tamás Kompozíció No 4., 1920–22 képe 24 millióért, Egry József balatoni vitorlásai pedig 22 millió forintért kelt el.
(Borítókép: Patkó Károly – Mediterrán kikötő. Fotó: Kieselbach Galéria)