Nem telik el úgy nap, hogy az orosz–ukrán konfliktusról és a globális felmelegedésről ne érkeznének katasztrofális hírek, ehhez mérten talán nem meglepő az sem, hogy a hazai kulturális élet, így Müller Péter is figyelemmel kíséri a világ alakulását. 

A 86 esztendős, Kossuth-díjas író szerint ugyan nehéz meghatározni, hogy vége lesz-e hamarosan az általunk ismert jelenlegi világnak, úgy gondolja, érezhető jelei vannak a világrend felborulásának. 

Sok történelmi poklot megjártam, de ilyen, ami most van, még nem volt. Különös léthelyzetben van az egész emberiség. Írtam egy könyvet, az volt a címe: Világvége. Túl korán jelent meg, lelőttem a poént. Én egyébként ezt vidáman írtam, arról szól, hogy amikor egy világrend lejár, akkor összeomlik, hogy egy új szülessen a helyén

– vélekedett az író, aki szerint ez törvényszerű folyamat. 

Müller szerint ennek ellenére az emberiség nem a végnapjait éli, hiszen a világ nem elpusztul, hanem átalakul. 

Meggyőződésem, az ember úgy van kitalálva, hogy mindig meglátja a napfényt az alagút végén. A legnagyobb dolog, hogy a derűt hogyan tudja az ember saját magából kihozni. Ennyi gond, ennyi probléma mellett hol tud megmaradni derűsnek. A világ nem a semmi felé megy, nem az abszolút megszűnés felé, hanem afelé, ami a létrehozójának a szándéka

– mondta a Borsnak.

A nemrég 86. születésnapját ünneplő író a kétséges jövő ellenére is úgy érzi, az élete mára a legnagyobb rendben van, minden összeállt, ezt pedig egy igazán gyönyörű dolognak éli meg, és sajátos technikával próbál túllendülni a nehézségeken is. 

Az, hogy fájdalmat érzek a hazám és az emberiség sorsa miatt, távoli fogalom, nem megragadható. Azt, hogy baj van, az ember a saját testében, lelkében, életében éli meg. Ezért érezhetjük üresnek és felszínesnek az észosztást és az okos tanácsokat. Egyébként senki nincs abban a helyzetben, hogy az emberiséget megváltsa. Én legalábbis nem tudok senkit. Nem mondom, voltak ilyen ambícióim, de régen elmúltak

– zárta az interjút Müller, aki szeretné, ha az előadásain az emberek a problémáikat elengedve tudnának kikapcsolódni és szárnyalni. 

(Borítókép: Müller Péter. Fotó: Zih Zsolt / MTI)