Petőfi Sándor csupán 26 és fél évet élt, ma ilyen idősen még el sem költöznek otthonról a fiatalok. Ráadásul gyakorlatilag „hajléktalan” volt: vidéki családoknál vendégeskedett, legtöbbször váratlanul betoppanva, és a fővárosban is csak pártfogók segítségével tudott lakást bérelni. Mindezt tetézte, hogy a szülei is elveszítették az egzisztenciájukat – ennek ellenére soha, egyetlen percre sem ingott meg a saját magába vetett hite és önbizalma.
1822. december 28-án nagy hóesés volt a környéken, a keresztszülőknek pedig Izsákról (10 kilométer), illetve Soltvadkertről (25 kilométer) kellett odaérni a kiskőrösi templomba. A keresztelés sem volt sürgős, ezért valószínű, hogy Petőfi Sándor nem szilveszterről újévre virradó éjjel született, ahogy a tankönyvek számontartják, hanem korábban. Viszont csak a keresztelő időpontját ismerjük biztosan, az pedig 1823. január 1.
A családi Bibliákba ugyan bejegyezték a fontosabb eseményeket, például a gyerekek születési dátumát, és ifj. Petőfi István visszaemlékezése szerint apjának volt is ilyen Bibliája, de arra már nem emlékezett, hogy milyen időpontot írt bele Sándor születésnapjaként, a Biblia pedig elveszett.
De Petőfinek nemcsak a születési ideje, hanem a születési helye is kérdéses. Első életrajzírója, Gyulai Pál szerint (1854) Kiskunfélegyházán született, ám Sárkány János kiskőrösi lelkész, Petőfi iskolatársa és barátja 1857-ben közzétette Petőfi keresztlevelét, ami, ugye, Kiskőrösön készült, latin nyelven.
Nem segít a szülőhely eldöntésében a költő sem, mert bár a hivatalos iratok nagy része Kiskőröst jelöli meg, az okmányokban megnevezi Szabadszállást és Kiskunfélegyházát is. A közvélekedésben mindenesetre Kiskőrös szerepel Petőfi szülőhelyeként, születési idejeként pedig 1823. január 1.
A kiskőrösi evangélikus templomban tehát az újévi ünnepi istentiszteleten megkeresztelik Petrovics István és Hruz Mária elsőszülött gyermekét, Sándort. Osztovits Szabolcs „Sors, nyiss nekem tért” című kiváló Petőfi-könyvéből tudjuk, hogy az ünnepi istentiszteletet és a keresztelést két helyi evangélikus lelkész, Martiny Mihály és Jeszenszky József végzi szlovák nyelven, az ünnepi gyülekezet is alapvetően szlovák ajkú.
Martiny Mihály még Maglódról ismeri a szülőket: Hruz Mária két évig nála cselédeskedett, s ott volt mészároslegény az apa is. A hat keresztszülő közül az első kettő a lelkész gyermeke, a tizennyolc éves Martiny Károly és húga, a tizennégy éves Ludovika.
Ők tartják keresztvíz alá a csecsemőt.
A második számú keresztelői pár Dinga Sámuel mészárosmester és húga, Anna, ők a Petrovicsokkal dédszülői ágon rokonok. Az előbbi izsáki, az utóbbi soltvadkerti lakos – ezért fontos a föntebb említett hóesés. Az ötödik keresztszülő Viczián János kiskőrösi gazda, a hatodik Dinga Sámuel felesége, Petykó Éva, aki szintén izsáki.
A keresztszülők nagy száma jelzi az apa örömét, de a tudatos kapcsolatépítést, a rokoni-ismeretségi szálak erősítését is
– írja Osztovits Szabolcs.
Az emlékezetben Kurucz Zsuzsanna lesz „Petőfi dajkája”. Petrovics kiköti – távlatosan gondolkodva –, hogy a gyereklány csak magyarul beszélgethet a szlovák anyanyelvű Sándorkával.
Így indul tehát Petőfi Sándor, az egyik legnagyobb magyar költő élete, amelyre most, január 1-jén, kvízzel emlékezünk. A bizonytalan születési dátum miatt a Petőfi-bicentenárium is két évig tart: bizonyos programok elkezdődtek már 2022-ben, a Petőfi Irodalmi Múzeum például útjára indított egy vándorkiállítást, de a programok java 2023-ra várható. A kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum is számos kiállítást és eseményt kínál.
A játék lezárult.
(Borítókép: Petőfi Sándor. Fotó: DeAgostini / Getty Images)