Nemzetközi sajtótájékoztatón mutatta be a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programot, a felkészülést és a kulturális év koncepcióját Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Porga Gyula, Veszprém polgármestere és Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója. Ami biztos: a kultúra is lehet a gazdaság motorja.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter nyitotta meg a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 eseménysorozatot Veszprémben január 21-én, szombaton. A miniszter úgy látja, ez a rendezvénysorozat arra is alkalmas, hogy megmutassuk, mennyire európai és mégis különleges ez a régió.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az eseménysorozat nem csupán kulturális programokat jelent a csaknem 200 ezer lakosú térségben:
Szeretnénk felhívni arra a figyelmet, hogy a kreatívipar, a kultúra, a kulturális örökség gazdasági fejlődés motorjává válhat a régió gazdasági növekedésében. Erről szól a program révén megvalósuló regionális fejlesztés a Bakonytól a Balaton déli partjáig húzódó régióban Veszprém központtal.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere bevezetésül elmondta, hogy stratégai céljuk szerint 2030-ig Veszprém rákerül Európa legélhetőbb városainak húszas listájára a saját kategóriájában. Ehhez kiváló eszköz az EKF-program. A városvezető így fogalmazott:
„Ha élhetőségben, életminőségben szeretnének látványos előrelépést, akkor azt nem csak Veszprém közigazgatási határain belül kell megteremteni. Akkor leszünk sikeresek, ha a vidékünk is sikeres, és fordítva.
A környező három vármegye önkormányzata határozottan támogatta az elképzeléseket, és
ÖSSZESEN 116 ÖNKORMÁNYZAT DÖNTÖTT ÚGY, HOGY RÉSZT SZERETNÉNEK VENNI A PROGRAMBAN.
Négy év után is velünk van az összes partner.”
A polgármester hangsúlyozta, hogy csak olyan beruházásokat, programokat indítottak el, melyek hosszú távon hasznot hajtanak pluszkiadások helyett.
Példaként a harminc éve üresen álló egykori gyermekkórház épületét említette. Az újjáépítés után májustól mozgásművészeti központként működik majd.
A vár tövében található Ruttner-ház is három évtizede romosodik. Itt a felújítás után szállások lesznek. Az ország legtovább működő várbörtönében pedig múzeumot hoztak létre, ahová a Ruttner-házból nyílik majd a bejárás.
Fontos cél volt a programok finanszírozásánál, hogy a régió mind a négy évszakban érdekes turisztikai célponttá válhasson.
Markovits Alíz, a program vezérigazgatója arról beszélt, hogy a történelmi belvárosban a hétköznapokban is pezsgő életet szeretnének látni, ahol a fiatalok is szívesen megfordulnak. Ezt segíti többek között a Soha többé unalmas kedd akciójuk, amihez kapcsolódva élő zenés programokat támogattak a vendéglátóhelyeken.
Egy temesvári újságíró kérdésére Navracsics Tibor határozottan visszautasította azt a feltevést, hogy Veszprém fideszes vezetésének köze lehetett ahhoz, hogy idén ez a város és régió lehet Európa Kulturális Fővárosa. Hangsúlyozta, hogy a kiválasztás szigorúan szakmai alapon történik minden esetben.
Markovits Alíz egy szlovákiai és egy romániai érdeklődőnek is elmondta, hogy a program teljes költségvetése 74 milliárd forint, melyből 72 milliárdot a magyar állam fordít a programra. Kétmilliárd forint részben a csatlakozó települések hozzájárulásából, valamint az Európai Bizottság által megítélt, 1,5 millió euróval járó Melina Mercouri-díjból áll össze.
Egy másik kérdésre válaszolva pedig azt mondta a vezérigazgató, hogy a pandémia, az energiaválság, az áremelkedések nyilván befolyásolták a program megvalósulását, de határozottan kijelentette, hogy egyetlen tervezett programelem sem maradt el.
(Borítókép: Navracsics Tibor, Markovits Alíz és Porga Gyula sajtótájékoztatója 2023. január 21-én Veszprémben. Fotó: Papajcsik Péter / Index)