Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában többek között beszélt a világ változásairól, a kormány családokért tett intézkedéseiről, az Erasmus-ügyről, valamint az energiapiaci bizonytalanságról is.
Csák János a magyar kultúra napján elhangzott interjúban hangsúlyozta: a világban rengeteg a változás, „nekünk azt kell világosan látnunk, hogy mi az, amit meg akarunk őrizni, és mi az, amiben alkalmazkodnunk kell a változásokhoz”. Hozzátette: szükség van a kultúra innovációjára, ehhez pedig innovációs kultúrára van szükség.
Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy nemzetállam kulturális miniszterének az is a feladta, hogy az ideák versengését fenntartsa.
Kiemelte: Brüsszelben a politikai korrektség jegyében bizonyos témákat, eszméket „egyszerűen le akarnak venni az asztalról”, ritkán fordul elő az a szó, hogy család vagy nemzet, helyette van egy olyan „kilúgozott felfogás, hogy (...) hagyjuk el a hagyományainkat”.
Mi, magyarok azonban nem ilyenek vagyunk – mondta, hozzátéve: az elmúlt 1100 évben bármilyen viharos is volt a történelmünk, az Isten, család, haza háromszög számunkra a túlélést jelentette. Mert családok nélkül nincs nemzet, nemzet nélkül pedig nincsenek családok.
A miniszter rámutatott: a magyar kultúrában az a lényeg, hogy elfogadjuk:
nem az ember a végső ítélő, van nálunk nagyobb erő.
Ezért a kormány mindent megtesz, hogy a családok erősödjenek, és a családon belül a kötődés létrejöhessen, mert aki tud kötődni, az tud nagyobb entitásokhoz is kötődni, így a nemzethez. Nemzetre pedig azért van szükség, mert közös erővel tudjuk biztosítani hazánk békéjét és biztonságát – vélekedett Csák János.
A kulturális és innovációs miniszter kifejtette: a kormánynak az a célja, hogy a családoknak több szempontból is kiszámítható jövőképet tudjon nyújtani. Az egyik az, hogy ahol vágynak gyermekre, ott a gyermek megszülethessen, lehetőleg minél előbb, mert akkor van esély arra, hogy második vagy harmadik gyermek is születhessen.
A második szempont az, hogy a gyermekvállalás ne legyen anyagi teher. A harmadik pedig az, hogy segítsék azokat a szülőket is, akik otthon szeretnének maradni a gyermekkel, és azokat is, akik vissza szeretnének menni dolgozni.
Csák János az Erasmus ösztöndíjprogramra és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramra kitérve kiemelte: meglátása szerint lesz megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között az alapítványi fenntartással működő egyetemek esetében.
A miniszter hangsúlyozta: ahogy a távközlési szektorban, az energiaiparban és a bankszektorban végbement változások nyomán e három terület ma már világszínvonalú szolgáltatásokat nyújt idehaza, úgy azt látja, hogy az elmúlt öt évben elkezdődött modellváltás nyomán a felsőoktatási intézményeknél is „óriási javulás van”.
Mind a publikációk, mind a hazai és külföldi hallgatók számában és különféle nemzetközi rangsorokon is előrelépés történt, mert mindhárom területen gyors és előremutató eredmények születtek – sorolta.
Csák János beszélt arról is, hogy a területéhez tartozó intézmények szinte mindegyike képes volt az energiatakarékosságra. Hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán háború és a felborult energiapiac miatt nagy a bizonytalanság, de úgy látja, hogy ha nem lesz valamilyen kardinális változás, vagy nem eszkalálódik a háború, akkor ezt az évet mind Magyarország, mind az Európai Unió kezelni tudja.
A miniszter szólt arról, hogy vasárnap, a magyar kultúra napján délután öt órára közös Himnusz-szavalást hirdettek a Kárpát-medence és a világ magyarsága számára. A programmal nemcsak „tiszteletünket tesszük egy nagy alkotó zseni műve előtt, hanem bizonyítjuk, hogy ma is egy közösség vagyunk, ma is vannak közös értékeink, és ez maga a kultúránk” – fogalmazott a miniszter.