Végre nem az Amerikai Egyesült Államok elnöke menti meg a világot, és az emberiség végre nem Amerikában vagy Tibetben élheti túl a reá váró apokalipszist. A helyszín ugyanis, ezentúl nem titok: Budapest. Pontosabban Pest, mert Budának már annyi…
Ilyen alaphelyzetből indul az a történet, amit Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta rendezőpáros a Műanyag égbolt című sci-fiben megálmodott. Az alkotóknak ez az első mozifilmje, ráadásul olyan technikával készült, amilyet eddig többnyire hollywoodi, Disney-produkciókban láthattunk.
A rotoszkóp technika lényege az, hogy a jeleneteket ugyan színészekkel veszik fel, ám az utómunkálatok alatt mindent átrajzolnak kockáról kockára. Az így elkészült animációban a valóság és a rajzolt világ különös hangulatot sugároz, és egy jól megírt forgatókönyv alapján a végeredmény egy izgalmas, lélegzetelállító film.
A rövid szinopszisból annyi tudható, hogy a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, az emberi testbe ültetett növényt kísérleteznek ki. Ebben a kegyetlen világban, ahol a túlélésnek súlyos ára van, egy férfi minden szabályt áthág, hogy megmentse a felesége életét.
A film – amelyben kiváló színészek játszanak: Keresztes Tamás, Szamos Zsófia, Hegedűs D. Géza, Schell Judit, Znamenák István, Nagy Zsolt, Patkós Márton, Olasz Renátó – eredetileg az Inkubátor Program nyerteseként kapott lehetőséget arra, hogy leforgassák, de hamar túlnőtte önnön kereteit. Megvalósításába így a Nemzeti Filmintézet, a Szlovák Audiovizuális Alap, az Európa Tanács filmalapja és az Eurimages is beszállt.
Most pedig az is kiderült, hogy a Műanyag égbolt világpremierjét a 2023. február 16-án kezdődő 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon tartják az Encounters versenyprogramjában. Ez az a versenyszekció, amelyben az innovatív, a hagyományostól eltérő és új perspektívákat kereső filmek kapnak bemutatkozási lehetőséget.
(Borítókép: Műanyag égbolt)