Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezésében 2023. február 24-én japán–magyar szikronszínházi performance-t rendeznek Örkény István Tóték című, 1967. február 24-i ősbemutatójának emlékére. A japán Bungeiza Gekidan társulat tavaly novemberi előadásának többkamerás videófelvételét vetítik élő magyar hanggal, illetve magyar felirattal. Közreműködnek a Debreceni Színjátszó Stúdió tagjai.
A nagy margóvágó fémkarjának tompa csattanása egyszer, kétszer, háromszor hallatszik, és mindannyiszor vörösre színezi az eget. Kisvártatva előbukkan a családfő a kerti bokrok közül, és megtörli a kezét. Felesége és lánya csak állnak üres tekintettel…
Ez a megrázó befejezése a Tóték című színházi előadásnak (a darabot Örkény István írta és Hirata Acusi fordította), amelyet a Bungeiza Színház társulata 2022. november 29-én és 30-án mutatott be a Tojama Megyei Kjoiku Bunka Kaikan (oktatási és művelődési központ) színháztermében.
A darab helyszíne egy magyarországi hegyi falu a második világháború idején. A Tót család szerényen él, imádkozva a fronton harcoló fiuk biztonságáért, amikor is a fiú felettes tisztje szabadságra érkezik hozzájuk. Az Őrnagy a folyamatos harcok miatt idegkimerültségben szenved. A család türelmesen viseli kiszámíthatatlanul rigolyás viselkedését,
ugyanis nem értesülnek róla, hogy közben a fiuk már életét vesztette a háborúban.
A Postás – jószándékúan – a halálhírt hozó táviratot nem kézbesíti nekik…
A kéthetes szabadság leteltével az Őrnagy távozik, a család a fizikai és szellemi végkimerültség szélsőséges állapotából végre visszazökkenhet a normális kerékvágásba. Ám a nyugalom csak rövid ideig tart: az őrnagy örömittasan visszatér dobozolni – merthogy a szabadságos vonat egy híd felrobbantása miatt nem közlekedik. Tót végérvényesen elhatározza magát.
A háború őrületéről szóló darabot 1985-ben mutatta be először a Bungeiza Gekidan társulat, majd a következő évi vendégjáték alkalmából Tokióban többször játszották – ahol is a szaklapok az újszerű dramaturgiájú tragikomédiát „a tehetetlenségtől pangó japán színházi élet központjában vérpezsdítő élénkítőszerként” ünnepelték. A következő évben a Bungeiza társulata a szerző hazájában, Budapesten a Thália Színházban (az ősbemutató helyszínén) és több magyarországi városban is bemutatkozott a produkcióval, majd 1998-ban a színházi társulat 50 éves jubileumi ünnepségének részeként Tojamában felújították az előadást.
Ezt az előadást láthatják felvételről azok, akik részt vesznek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) szervezésében 2023. február 24-én megrendezett japán–magyar szikronszínházi performance-on. A többkamerás videófelvételt élő magyar hanggal, illetve magyar felirattal vetítik a Debreceni Színjátszó Stúdió tagjainak közreműködésével.
A mostani bemutatón – a szervezők szerint – olyan feszültség árad a színpadról, amelyre az orosz–ukrán háború árnyékában nem lehet nem reagálni. A dialógusok során elhangzó „Oroszország” szó váratlanul valós és konkrét hangütést kapott, Tótnak az Őrnagy távozása után megfogalmazott vágyálma („Mostantól kezdve reggel fogunk reggelizni, este fogunk vacsorázni, és éjjel fogunk aludni!”) egybecseng a folyamatos bombázásoktól rettegő ukrán lakosság kívánságával.
A rendező, Pinczés István az OSZMI Eiicsi Jazawa által írt beszámolója szerint precízen és groteszk élességgel szolgálja a szerző szándékát. Az Őrnagy (Kado Micunori) „örökmozgása” és Tót (Tanii Josio) „mozdíthatatlansága” közötti ellentét különösen lenyűgöző. A két férfi személyisége és tudata közötti áthidalhatatlan szakadék derültséget vált ki a nézőtéren, majd a dermesztően klausztrofób helyzet hirtelen visszájára fordul, és arcunkra fagy a nevetés. Az előadás tömény sűrítménye a háború borzalmainak és ostobaságának.