Több irodalmi tekintély is bírálja azt a brit könyvkiadót, amely „a mai olvasóközönséget szem előtt tartva” az új kiadásokban átírta a néhai Roald Dahl gyerekregényeit.
Salman Rushdie indiai születésű brit író is azok között van, akiket feldühít, hogy a testsúlyra, a nemre, a mentális egészségre vagy az emberek bőrszínére utaló egyes részeket megváltoztatták Dahl szövegeiben.
Az 1916-tól 1990-ig élt, norvég származású brit íróra jellemző színes – ám sokszor meghökkentő – fogalmazás helyenként eltűnik olyan ismert regényeiből is, mint a Charlie és a csokoládégyár vagy a Matilda három csodája. Dahl gyerekregényeinek nagy-britanniai kiadója, a Puffin Books szerint ezáltal elfogadhatóbbak lesznek a szövegek a mai olvasóknak. Arról, hogy a Penguin Random House leányvállalata átírt bizonyos jelzőket, először a Daily Telegraph című brit lap számolt be.
Az először 1964-ben megjelent Charlie és a csokoládégyárban például
a zabálógép August Gloop már nem „irdatlanul kövér”, hanem csak „irdatlanul nagy”.
Ebben a regényben August Gloop játssza a Dahlnál rendszeresen visszatérő gonosz felnőttet. Az 1970-es években megjelent Fantasztikus Róka úr című regényben az ijesztő nagy traktorok jellemzői közül a Puffin Books kihúzta a feketét, azok már csak „kegyetlen kinézetű, gyilkos szörnyetegek”.
Bár Roald Dahl nem volt egy angyal, azért abszurd ez a fajta cenzúra. Szégyellheti magát a Puffin Books és az író hagyatékának kezelője
– írta Twitteren a Booker-díjas Salman Rushdie.
A Roald Dahl Story Company ugyanis közölte: a szövegmódosításokat a Puffin velük együttműködve hajtotta végre, mert azt akarták, hogy Dahl „rendkívüli történeteit és karaktereit ma is élvezze minden gyerek”.
A Dahl-regények szövegének megváltoztatása is része, talán a legutóbbi epizódja a kulturális érzékenységről szóló, napjainkban folyó vitának. A kulturális érzékenység szószólói a kulturális, az etnikai és a nemi sztereotípiáktól akarják óvni a gyerekeket az irodalomban és általában a médiában. Törekvéseik bírálói azonban azt mondják: az alkotói zsenialitást teszik tönkre, valamint a világ szikár valóságát próbálják elrejteni a gyerekek szeme elől, ha a XXI. századi érzékenységhez akarják igazítani a művek szövegét.
A cég hozzátette: a módosítások „nem jelentősek, és nagyon átgondoltan” végezték el őket, a munkába bevonták a 2013-ban megalakult, Inclusive Minds nevű közösséget, amelynek célja, hogy a gyerekirodalom befogadó, sokszínű, az emberek egyenlőségét szem előtt tartó legyen.
Régen írt művek új kiadásai esetében nem szokatlan a szöveg modernizálása, amellett, hogy változhat a könyv egész szerkezete, borítója is. A vezérelvünk az volt, hogy a cselekmény, a karakterek és Dahl meghökkentő tiszteletlensége ne változzon meg
– írta a Roald Dahl Story Company. A Puffin Books egyelőre nem válaszolt a lap kérdéseire.
Suzanne Nossel, az emberi jogok és az alkotás szabadságáért küzdő PEN America nonprofit szervezet vezetője azt írta a Twitteren:
Ha elkezdjük kijavítgatni a vélt sértéseket, ahelyett, hogy hagynánk az olvasót a műveket eredeti formájukban befogadni, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy eltorzítjuk nagy írók műveit, és elhomályosítjuk a tükröt, amelyet az irodalom a társadalom elé állít.
Laura Hackett, a Sunday Times brit vasárnapi újság helyettes irodalmi szerkesztője, aki már gyerekkorában Roald Dahl rajongója volt, sokkal személyesebben reagált: „A Puffin szerkesztői szégyellhetik magukat amiatt a kontár munka miatt, amelyet a brit gyermekirodalom legkiválóbbjaihoz tartozó műveken végeztek el. Én azért megtartom magamnak a régi Dahl-kiadásokat, hogy majd a gyerekeim élvezhessék az eredeti, illetlen, furcsa jelzőket tartalmazó szövegeket.”
(Borítókép: Roald Dahl 1971 decemberében. Fotó: Ronald Dumont / Daily Express / Getty Images)