Végtelen úton címmel életműkoncertek sorával foglalnák össze Szörényi Levente zenei munkásságát 2023 és 2025 között. A sorozat az Eiffel Műhelyházban március 18-án az Attila, Isten kardja című rockoratórium bemutatásával kezdődik, de ebben az évben láthatjuk az István, a király című rockoperát is, amelynek 40 éves jubileumát a Papp László Sportarénában ünnepelheti a közönség augusztus 19-én.
Már a harmadik generáció nő fel az István, a király zenéjén, ám az alkotók szerint a fiatalok többsége nem ismeri a szerzőket, Szörényi Leventét és Bródy Jánost. Mindez talán megbocsátható, hiszen a lényeg maga a mű, amely mára a nemzeti minimum részeként kultuszdarabbá vált – hangzott el azon a szűk körű beszélgetésen, amelyet Szörényi Levente és Rosta Mária producer, a Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője tartott. A beszélgetés apropója Szörényi Levente életműve volt, amelynek darabjait Végtelen úton címmel 2025-ig életműkoncert-sorozat keretében tervezik bemutatni.
A három éven átívelő, Szörényi Levente 80. születésnapjáig tartó sorozat bemutatása csak támogatással valósulhat meg,
ÁM EDDIG EGYEDÜL A DEMETER SZILÁRD VEZETTE PETŐFI KULTURÁLIS ÜGYNÖKSÉGTŐL ÉRKEZETT SEGÍTSÉG,
ebből tudják március 18-án bemutatni az Attila – Isten kardja című rockoratóriumot az Eiffel Műhelyházban.
Idén szeretnék még színpadra állítani a Kőműves Kelemen című rockballadát, illetve a legendás városligeti előadás 40. évfordulóján az István, a király című rockoperát a Papp László Budapest Sportarénában: az augusztus 19-i első előadáson telt ház várható, hiszen már csak korlátozott számban kaphatók jegyek. Az ilyen nagyszabású dramatikus művet – nagyzenekarral, kórussal, táncosokkal, szólistákkal, díszlettel, jelmezzel – nem tudja eltartani az amúgy telt házas közönség sem, hangsúlyozták, és a tao megszűntével, illetve az azt megelőző időszakra jellemző klasszikus támogatás hiányában kénytelen a produkció állami támogatásra várni.
Az augusztus 19-i előadáshoz rendhagyó nézőtér-koncepciót dolgoztak ki: lesz Koppány-oldal és István-oldal. Rosta Mária elmesélte, hogy a jegyértékesítés a napi politikai történéseket érzékenyen lekövette:
AMIKOR EMELKEDETT A BENZIN ÁRA, AKKOR TÖBB JEGY KELT EL A KOPPÁNY-OLDALON, AMIKOR ÁRSAPKÁT KAPOTT A TOJÁS, AKKOR AZ ISTVÁN-PÁRTI NÉZŐK KERÜLTEK TÖBBSÉGBE.
Az előadást Novák Péter rendezi, a szólisták a jelenlegi színházi-pop-rock zenei szcéna legjobb és legkeresettebb előadói lesznek. Novák Péter rendezése a performance típusú István-előadások számát fogja gyarapítani.
Az életmű bemutatása azért is lenne fontos, mert, mint elhangzott, a Kossuth-, Erkel- és Prima Primissima-díjas Szörényi az egyik legjelentősebb kortárs zeneszerző a Kárpát-medencében. Életműve a 20. század magyar zenetörténetének egyik meghatározó szelete, hatása a klasszikus zenétől a táncházmozgalmon át a könnyűzenéig számos ponton kimutatható. Olyan szerző, akinek a színpadi műveit szinte mindenki ismeri, munkásságának minden szakasza – kezdve az Illés együttessel, folytatva a népzenei feldolgozásokon alapuló vagy a magyar történelmet bemutató darabokig – a magyar kultúra megkerülhetetlen része, amely alapjaiban határozta meg a hazai zenei folyamatokat.
Az alkalomra készült összeállításból kiderül, hogy az életmű a megszámlálhatatlanul sok dal, köztünk közismert Illés- és Fonográf-sláger, illetve Koncz Zsuzsa-szám mellett két rockballadát (Kőműves Kelemen, Fehér Anna), négy rockoperát, az úgynevezett tetralógiát (Atilla, Isten kardja, István, a király, Veled, Uram, Árpád népe), egy sumer és akkád szövegekre készült oratóriumot (Fénylő ölednek édes örömében), egy Kun Lászlóról írt zenés történelmi játékot (A kiátkozott), egy beatoratóriumot (Human Rights), egy Jankovics Marcell-lel készített animációs filmet és egy abból született zenekari szvitet (Ének a csodaszarvasról), egy Wass Albert-szövegre készített kóruskantátát (Elég volt!), egy himnuszt (A sziklák meghasadnak), valamint több mint húsz filmzenét (pl. Ezek a fiatalok, Bűbájosok, Eltávozott nap) foglal magába.
Bár a háború és az infláció okozta gazdasági realitással természetesen az alkotók szerint is számolni kell, az életmű darabjai méltók lennének a támogatásra. Szörényi Levente ugyanis a színpadi művek terén a magyar népzene, a könnyű- és klasszikus zene ötvözésével új irányzatot hozott létre. Dallamkincse nem az angolszász vonalat követi, a mozgáskultúráját is a magyar néptánc alapjaiból kölcsönzi, és ezzel itthon is egyedülálló stílust teremtett.
Az is kiderült, hogy bár a zeneszerző nem tagja a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA), zeneművei gyakran kerülnek elő hazai és nemzetközi zenetudományi konferenciákon, az MMA műhelytalálkozóin, tudományos előadásain is.
(Borítókép: Szörényi Levente 2023. február 23-án. Fotó: Németh Kata / Index)