Mária országa című színdarabjáért Székely Csaba nyerte a 2023-as Kortárs Magyar Dráma Díjat, amelyet Radnóti Zsuzsa alapított. A különdíjat a Karaffa című kötetért a Kalligram Kiadó igazgatója, Mészáros Sándor és a veszprémi Pannon Várszínház igazgatója, Vándorfi László vehette át a Rózsavölgyi Szalonban megrendezett díjátadón.
Két díjat is kiosztottak a Rózsavölgyi Szalonban megrendezett ünnepségen:
Székely Csabát nem először díjazták: 2020-ban is megkapta a kitüntetést a 10 című drámájáért, amit a Radnóti Színházban mutattak be, és amelyben a Tízparancsolatot dolgozta fel tíz emberi történetben. Az Anjou Máriáról szóló, most elismert Mária országa című drámát a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be Alföldi Róbert rendezésében.
A darab az ismertetője szerint arról szól, mi történik, ha véget ér egy hosszú, stabil kormányzás, és nincs megfelelő ember, aki innentől vezethetné az országot. Vagyis lenne, de ő egy nő! Nem következhet más: megkezdődik az ádáz harc a hatalomért. Öröknek hitt szövetségek bomlanak fel, hűséges szolgálók válnak kegyvesztetté, és akkora lesz a káosz, hogy abból még a győztes sem kerülhet ki győztesen. Árulások, intrikák és váratlan szerelmi viszonyok szelik keresztül-kasul ezt a shakespeare-i hangulatú királydrámát, amelyben a középkori Magyarország történetének egy kevésbé ismert fejezete elevenedik meg, hogy bátran szolgáljon az ország üdvére és mindannyiunk okulására.
A díjátadón Székely Csabát Alföldi Róbert méltatta, aki nagyon személyes hangú laudációt tartott:
A méltatás elején a díjazott lényeglátását emelte ki:
Lassan, az évek előrehaladtával rájövök, hogy talán az, amikor olyan sűrűség jelenik meg, olyan sokrétű, gazdag sűrítés az élet velejéről, vagy miről, de végül is, igen arról, mint amikor egy bizonyos nagyon sok karátos drágakő kerül elő a föld alól.
Később a élet szeretetét említette, amelyről úgy gondolja, hogy Székely Csaba munkáinak egyik alapvető üzenete:
Csaba bármilyen mély bugyorba visz is minket, mindig szeret, de olyan erővel, hogy mi magunk is elkezdünk szeretni, megérteni, elfogadni, és valami teljesen érthetetlen reménnyel tekinteni az életre. Mintha jó lenne lenni, élni ebben a nagyon zavaros, igazságtalan és rohadt valóságban. Na, b*ssza meg, ki gondolta volna, ez a remény színháza! Nesze neked, drága Csaba! Gondoltad volna?
A Rózsavölgyi Szalonban különdíjat is kiosztottak: ezt a Karaffa című kötetért a Kalligram Kiadó igazgatója, Mészáros Sándor és a Pannon Várszínház igazgatója, Vándorfi László vehette át. Petőfit Sándor élete utolsó napjaiban elkezdett írni egy drámát gróf Antonio Caraffáról, hiszen a magyar történelemben játszott szerepe hasonlít Haynauéhoz. Két jelenettel készült el (ezek közül a második nincs is befejezve), és szinte látnoki erővel idézi meg a magyarságra váró közeljövőt, mielőtt 1849. július 18-án elindul Bem táborába, a halálba.
A Karaffa című kötetben tíz mai magyar író fejezi be a maga módján a drámát. A kritikus Nánay István értékelése szerint Márton László, Zalán Tibor és Szálinger Balázs más-más módon gondolja tovább a történelmi dráma műfaji lehetőségeit. Empatikusan kibontják a drámatöredékben felvázolt alapszituációt, felidézik az eperjesi történelmi események ismert menetét, amit fikciós elemekkel gazdagítanak. Elsősorban nyelvi szinten érvényesül a szerzők mai korra utaló szemlélete.
Darvasi László és Darvasi Áron, a Kovács ikrek, Fabacsovics Lili és Terék Anna viszonya a töredékekhez még kevésbé szöveghű, mint például Szálinger Balázsé. Terék Anna ragaszkodott leginkább a Petőfi kínálta drámai mintához, Kovács Dominik és Viktor műve vásári játék, Fabacsovics a jelenbe helyezte át a történetet, akárcsak Darvasi pamfletszerű megközelítése. Leginkább Háy János, Dézsi Fruzsina és O. Horváth Sári rugaszkodott el Nánay szerint az alapműtől.
A Kortárs Magyar Dráma Díjat Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg, Örkény István özvegye, életművének gondozója alapította: „Amikor átvettem a Kossuth-díjat, már akkor bejelentettem, hogy a díjjal járó juttatásból alapítványt hozok létre annak kapcsán, amely a fél évszázados munkámat végigkísérte: olyan kortárs drámákat, színpadi írásműveket díjazunk, amelyek
közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek;
tehát történelmi múltunk eddig kibeszéletlen, fájdalmas eseményeiről beszélnek. Vagy olyanok, amelyek kendőzetlenül szólnak a minket körülvevő jelenkori magyar valóságról, és képesek arra, hogy fontos és érzékeny társadalmi jelenségeket fogalmazzanak meg a nagy nyilvánosság erőterében.”
A díjról Radnóti Zsuzsa mellett a kuratórium további tagjai – Lőkös Ildikó dramaturg, Csizmadia Tibor rendező, Németh Gábor író, Nánay István színikritikus – dönt.
Először 2019-ben az Egy piaci nap színpadi szövegének alkotói – Mohácsi János, Mohácsi István, Závada Pál –, illetve Kelemen Kristóf vehette át a díjat a Megfigyelők című darabjáért. 2020-ban Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs egy-egy művét ismerte el a szakmai kuratórium. 2021-ben Spiró György a Sajnálatos események című drámakötetéért, illetve Garaczi László a Veszteg című karanténdrámájáért kapta meg a kitüntetést. 2022-ben Márton Lászlónak a Bátor csikó című kötetéért, Barabás Olgának és Sebestyén Abának Bódi Attila Lázadni veletek akartam című regényének színpadra adaptálásáért, Dömötör Andrásnak és Bíró Bencének pedig Térey János Káli holtak című regényének színpadi verziójáért ítélték oda a díjat.
A díjalapítást Örkény István szelleme is inspirálta, és mivel a Tóték ősbemutatója Kazimir Károly rendezésében 1967. február 24-én volt a Thália Színházban, ezért minden évben ehhez a naphoz kötődően adják át az elismeréseket. Parti Nagy Lajos mondta a Tótékról: „Egyfajta nemzedékeken átívelő közös tudást tartalmaz.” Ezt a közös tudást keresi a kuratórium az új kortárs drámákban.
(Borítókép: A Kortárs Magyar Dráma Díj átadója 2023. február 28-án. Fotó: Németh Kata / Index)