Mozart dallamai töltik meg idén is a Zeneakadémia koncerttermeit március 5-én. Az Index.hu premierként 17.45-től a nyitókoncertet, 19.30-tól címlapján a Mozart-nap nagyívű zárókoncertjét mutatja be. A zenekar a Liszt-, Bartók–Pásztory- és friss Prima Primissima díjas, Kossuth-díjas érdemes művész, Keller András vezényletével ráadásul igazi szupersztárral lép fel: Mihail Pletnyov korunk egyik legnagyobb és legtitokzatosabb zongoristája.
A Concerto Budapest és vendégművészei immár hatodik alkalommal idézik meg a zene örök érvényű mesterének szellemét szimfóniákkal, versenyművekkel és kamarazenével. Amint arról már írtunk, az Index olvasói, Mozart zeneszerető hallgatói vasárnap az Indexen is figyelemmel kísérhetik a Concerto Budapest koncertsorozatát.
A Mozart-nap koncertsorozatának 17.45-től kezdődő zenei kínálata az Index YouTube-csatornáján követhető.
Az elhangzó művek:
Közreműködik: Mihail Pletnyov zongora
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
Az ünnepelt zongoraművész, Mihail Pletnyov és a Concerto Budapest visszatérő vendégkarmestere, Takács-Nagy Gábor közösen idézik meg a Mozart-nap nyitókoncertjén a zeneszerző-óriás két monumentális művét, a c-moll zongoraversenyt és a Prágai szimfóniát a Zeneakadémia Nagytermében.
Mihail Pletnyov orosz zongoraművész-karmester a 2022/23-as évadban rezidens művészként csatlakozott a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekarhoz. Az 1990-ben létrejött Orosz Nemzeti Zenekar alapítóját és művészeti igazgatóját ismerősként köszöntheti a közönség az idei évad számos koncertjén karmesteri és zongoraművészi minőségében is, hiszen nem először működik együtt a zenekarral. A Mozart-napon kamarazenészként és szólistaként is megcsillantja tehetségét a Zeneakadémián.
Takács-Nagy Gábor Svájcban él, 1996 óta a Genfi Konzervatóriumon a vonósnégyes szak professzora. Rendszeresen ad mesterkurzusokat több nemzetközi akadémián. A Liszt Ferenc Zeneakadémia, a londoni Royal Academy of Music tiszteletbeli professzora és a manchesteri Royal Northern College of Music nemzetközi kamarazenei tanszékének vezetője. 2017-ben Bartók–Pásztory-díjjal, 2021-ben Magyarország Érdemes Művésze díjjal tüntették ki, és ugyanebben az évben vált a Prima Primissima Díj birtokosává. Vezénylését az érzelmi hitelesség és a személyes átélés hatja át: számára minden hang egy történetet mesél el, amelyet a zenészekkel együtt kelt életre.
Mozart 1786. március 24-én fejezte be a 24. c-moll zongoraversenyt, közvetlenül a Le nozze di Figaro című operája és kevesebb mint másfél évvel a Don Giovanni megalkotása előtt. Mozart operáin kívül kizárólag a c-moll zongoraverseny zenekari hangszereléséről mondhatjuk el, hogy a kürtök, trombiták és üstdobok mellett a teljes fafúvóskar jelen van az operák világát megidéző kiemelt, szólisztikus szerepben tündökölve.
A Prágai szimfóniát Mozart a c-moll zongoraverseny megalkotásának évében kifejezetten a prágai közönség számára komponálta, hiszen Bécsben a népszerűsége ekkortájt épp leáldozóban volt, Prágába viszont ünnepelt zeneszerzőként érkezett. Sikerét leginkább a Figaro házasságának köszönhette:
...itt ugyanis semmi másról nem beszélnek, csak a Figaróról, nem játszanak, nem fújnak, nem énekelnek és nem fütyülnek mást, mint a Figarót, nem néznek más operát, mint a Figarót és örökké csak a Figarót
– írja egyik levelében Mozart egy bécsi barátjának.
Az 1787 januárjában bemutatott D-dúr (Prágai) szimfóniáját a Figaro egyik előadásával együtt Mozart maga vezényelte Prágában, ahol a közel egy hónapos vendégeskedése alatt zongoraművészként és karmesterként is fellépett. A szimfóniában a Figaro vígjátéki kalandozásainak megidézése mellett a szerző
már a Don Giovanni érzéki és fájdalmas hangulatát is előrevetíti.
Az expresszív játékmódjáról híres világsztár, sokak szerint a legnagyobb Mozart-zongorista, Mihail Pletnyov egyedi Mozart-értelmezése és Takács-Nagy Gábor szuggesztív személyisége a Concerto Budapest érzékeny muzikalitásával együtt minden bizonnyal különleges élményben részesíti a nyitókoncert hallgatóságát.
(Borítókép: Sándor Benkő)