Római kori szfinxszoborra bukkant a Mamdouh El-Damaty egyiptológus, az Ain Shams Egyetem régészprofesszora által vezetett egyiptomi régészeti misszió – derül ki az ország turisztikai és régiségügyi minisztériumának Facebook-bejegyzéséből.

Az ásatási munkálatok alig egy hónapja, február közepén kezdődtek Egyiptomban, a denderai templom közelében. A szfinxre a templom keleti részén bukkantak, egy mészkőfülkében, annak a helynek a közelében, ahol a római korban Hórusz szentélyét építették.

A fülke feltárása alatt bukkantak egy két szintből álló, alapozással és lejtőpadlóval ellátott emelvényre, amelynek belsejében egy vörös téglából készült, malterral bevont víztároló medencét is találtak lépcsővel, ennek eredete a bizánci korra datálható. A mészkőből épített terület tisztítása során fedezték fel a szfinxszobrot.

A szfinx egy oroszlántestű, emberfejű, szárnyas mitikus lény. Az egyik legismertebb szfinxszobor egyben a legrégebbi is, ez a gízai nagy szfinx. Ehhez képest a most felfedezett szobor a fotók alapján alig nagyobb, mint egy közepes testű kutya. El-Damaty szerint az előzetes vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a szfinx arca Claudius római császárt ábrázolja.

Az egyiptológus kiemelte, hogy a szobor szép állapotban maradt fent, pont ezért a szfinx arcáról pontosan ábrázolt királyi vonások olvashatók le: ajkán enyhe mosoly jelenik meg, végükön gödröcskékkel, illetve a szfinxszobor fejrészén a fáraók által is hordott királyi fejdísz látható.

A régészprofesszor megerősítette, hogy a misszió folytatja az ásatási munkálatokat a Hórusz templom területén, a Dendera templomtól keletre és az Ízisz-kapu előtt, hogy feltárják az épületeket összekötő utakat.