Nem csak technikai különbséget jelent az, ha egy Messenger formájában kapott üzenetet, tudományos cikket vagy szépirodalmi szöveget olvasunk. A szövegből jócskán kevesebbet értünk meg, ha digitális eszközön faljuk a betűket, mint amikor könyvet veszünk a kezünkbe. A témában Kemény Ferenccel, az ELTE PPK Pedagógiai és Pszichológiai Intézet oktatójával beszélgettünk.
Rengeteg típusú szöveget olvasunk, és mindegyik más feldolgozást igényel. Másképp dolgozunk fel egy Messenger vagy WhatsApp formájában kapott üzenetet, mint más cikket, tudományos vagy szépirodalmi szöveget – mondja Kemény Ferenc habilitált egyetemi docens, az ELTE PPK Pedagógiai és Pszichológiai Intézet oktatója, a Nyelv, Írásbeliség, Tanulás Kutatócsoport vezetője az Indexnek.
„Minden szöveggel kapcsolatban más elvárásaink vannak. Egy üzenet vagy rövid hír feldolgozása sokkal egyszerűbb, mint egy tudományos szövegé. Az előbbinél kevésbé figyelünk a részletekre, mert nem az a lényeg, hogy a lehető legtöbb információt feldolgozzuk.
Egy komplexebb szöveg olvasása közben azonban nagyobb koncentrációra van szükség, hogy a lehető legtöbb információt megismerjük.
A bonyolultabb cselekményű regénynél az apró részletekre is érdemes odafigyelni, mert harminc oldallal később nem szeretnénk visszalapozni. Ezen elvárások befolyásolhatják az olvasási stratégiánkat” – mondja Kemény Ferenc.
De ha például van egy novella, amit papíralapon és digitális eszközön is elolvasunk, felvetődik a kérdés, hogy ugyanazt a szöveget mennyiben dolgozza fel másként az agyunk. Kemény Ferenc szerint a legnagyobb általános különbség, hogy a digitális eszközön más is történhet, mint egy könyv esetében. Például felugrik egy reklám. A papírlapokon nem áll fenn ilyen veszély, ráadásul nem is fénylik, mint például a tablet.
A szakember szerint vannak elvárások, amelyek az olvasási stratégiánkat befolyásolják. Több korábbi vizsgálat kimutatta, hogy amikor digitális eszközön olvasunk, gyorsabban haladunk, és közben azt gondoljuk, hogy sokkal gyorsabban és hatékonyabban olvasunk. De nem olvasunk jobban. Gyorsabban igen, de nem olyan mértékben, ahogy gondoljuk.
A gyorsolvasás ráadásul csökkenti a szöveg megértését, szóval az olvasásunk minősége romlik.
„Sokkal több információ marad ki, ha ezt a stratégiát alkalmazzuk, és szinte csak átfutunk a szövegen” – fogalmaz az ELTE PPK Pedagógiai és Pszichológiai Intézet oktatója.
Másik fontos különbség a szöveg szerkezete és térbeli elrendezése. Több vizsgálat kimutatta, hogy az olvasás egyik lényeges pontja a követhetőség. Egy könyv olvasása közben úgy tudok navigálni, hogy a szöveg térbeli elrendezése nem változik. Ezzel ellentétben az okoseszközön akár az ujjunkkal is húzhatjuk föl-le a szöveget, a szoftver pedig még a tartalmat is betördeli. Ekkor a térbeli szerkezet felbomlik, és nincs meg a segítség, a háttérinformáció, amely segíti, irányítja az olvasási folyamatot. Emiatt nehezebb lesz megérteni a szöveget.
Más kutatások szerint amennyiben a térbeli szerkezet, a tördelés mindkét esetben azonos – vagyis mindent ugyanúgy látunk a könyvben, mint a digitális eszközön –, akkor a megértésbeli különbség jócskán lecsökken. Tehát valamennyire ki lehet küszöbölni a megértésbeli hátrányt – vélekedik az egyetemi docens. Amikor egy könyvet olvasunk, akkor fizikailag is tapasztalhatjuk, hogy éppen hol tartunk. Az okoseszköz használatakor nem áll fenn ez a lehetőség.
Az általános iskola alsó tagozatának egyik legfőbb feladata, hogy a gyerekeket megtanítsák írni, olvasni és számolni – húzza alá a Nyelv, Írásbeliség, Tanulás Kutatócsoport vezetője. Hozzáfűzi: ebben az időszakban a gyermek azért tanul, hogy olvasson. De azt a pontot kell elérni – nagyjából az alsó tagozat végére –, hogy ez megforduljon. Hogy az olvasás révén tanuljunk is. El kell jutni arra a szintre, hogy a gyerekek megértsék a szövegek tartalmát. Ha a diák ránéz egy szóra, az agya automatikusan aktiválni tudja, hogyan kell kiejteni, ami le van írva.
2020-ban világszerte kitört a koronavírus-járvány, ekkor a magyarországi oktatási intézmények is átálltak a digitális oktatásra. „A digitális oktatás nemcsak a gyerekeknek volt hatalmas újdonság, hanem a tanároknak, tanítóknak is. Le a kalappal a tanárok előtt, hogy egyik pillanatról a másikra átálltak egy olyan rendszerre, amelyet korábban nem igazán támogattak.
A számítógép és az okoseszköz hirtelen nemcsak a legjobb barátunk, hanem az egyetlen oktatási eszközünk is lett.
Nagy előnyük, hogy szinte mindig magunknál hordjuk. Másrészt minden tananyag elérhető rajtuk. De nemcsak az általános vagy középiskolai tanulók számára, hanem az egyetemistáknak is, ami hatalmas előny jelent.”
Ha valaki tanulni szeretne, mindegy, melyik módszerrel, először tervezze meg a folyamatot. Tableten is tanulhatunk hatékonyan, de rá kell készülni. El kell dönteni, hogy ha az íróasztalhoz leülök, akkor csak a tanulásra fókuszáljak.
A gyerekeknél el kell érni, hogy olyankor az eszközt csak tanulásra használják, mást ne csináljanak rajta.
Persze fennáll a veszély, hogy a digitális eszközön felületesebb lesz a tanulás, ami a gyerekek és a felnőttek esetében is igaz. Kemény Ferenc szerint ez stratégiai kérdés: el kell dönteni, hogy csak gyorsan átfutom vagy értelmezni akarom-e a szöveget. Ha ezen a stratégiai különbségen át tudunk lépni, és alaposan olvasunk, akkor csökkenthetjük a differenciát.
Maryanne Wolf, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) idegkutatója szerint a mélyolvasás hozzájárult a legfontosabbnak tartott intellektuális és affektív képességeink fejlődéséhez. Épp ezt sodorta veszélybe a technikai fejlődés és a jellemzően netes tartalmak fogyasztása, ugyanis hiába olvasunk online is, mégsem ugyanúgy olvasunk, mint annak idején – olvasható a qubit.hu oldalán.
Wolf azt javasolja, hogy lassítsunk. A szemlélődés sem egy gyors műfaj, ahogy a mélyolvasás sem az: ez nem jelenti azt, hogy mindent ugyanúgy kell befogadnunk, egyes tartalmaknak jobban áll az átfutó olvasás alkalmazása – de ha minden esetben ezt használjuk, hajlamosabbak leszünk elsiklani a részletek felett és minden mérlegelés nélkül az egyszerűbb forrásból tájékozódni.
Van még egy hátránya annak, ha elveszítjük a mélyolvasás készségét: amellett, hogy így képtelenek leszünk valaki más bőrébe bújni egy regény olvasásakor, bizonyos szempontból az olvasás öröméről is le kell mondanunk.
(Borítókép: Jens Kalaene / picture alliance / Getty Images)