Amikor elindul az építkezés, onnantól kezdve három év alatt elkészül az Új Nemzeti Galéria. Ezt Baán László, a Liget-projektért felelős miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főigazgatója mondta egy budapesti háttérbeszélgetésen, ahol beszámolt a 2023-ban nyíló kiállításokról is.
Négy nagyszabású életmű-kiállítással – Cezanne, Bosch, Matisse és El Greco – a Szépművészeti Múzeum történetének legerősebb évét zárta. 2022-ben rekordszámú, 750 ezer látogató érkezett a múzeumba, a Magyar Nemzeti Galériával együtt az intézmény egymilliósnál nagyobb közönséget fogadott.
Ez a csúcs, hogyan tovább?
– tette fel a kérdést Baán László, és a sajtóbeszélgetésen kiderült, hogy idén sem maradunk jelentős kiállítások nélkül. A Szépművészeti Múzeum ugyanis átfogó Csontváry- és Renoir-tárlattal, a Magyar Nemzeti Galéria pedig többek között egy Gulácsy-életműkiállítással várja a látogatókat.
Csontváry Kosztka Tivadarral kapcsolatban két kérdés szokott felvetődni: az egyik, hogy a világban is olyan korszakos zseninek tartják-e, mint mi itthon, a másik, hogy szállíthatók-e nagyméretű képei, amelyek közül számos jelenleg a pécsi Csontváry-múzeumban látható. Baán László szerint
a világban inkább naiv festőként tartják számon Csontváryt,
ami nem baj, tekintve, hogy a nemzeti kánonok eltérhetnek a nemzetközi megítéléstől. A nagyméretű képek szállítását pedig daruval, óriáskamionokkal és dobozokkal oldják meg, ezek a vásznak ugyanis nem tekercselhetők.
Így állnak majd neki a Csontváry170 című, 2023. április 13-tól július 15-ig tartó kiállításnak, ezzel emlékezik az idén 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadarra a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A festő műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény tárlata áprilisban a fővárosban nyílik meg, augusztustól pedig három hónapig Pécsett láthatja a közönség a több mint 40 művet felvonultató, az életművet átfogóan bemutató kiállítást.
A Pécsett látható alkotások először egészülnek ki olyan, a fővárosi gyűjteményben őrzött művekkel, mint a Taorminai görög színház romjai vagy a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című alkotás. Amíg a pécsi múzeum Csontváry-művei a fővárosban vendégeskednek, a két intézmény együttműködésének köszönhetően Toulouse-Lautrec alkotásaiból rendez kiállítást a Janus Pannonius Múzeum.
A másik jelentős kiállítás A festő és modelljei címmel szeptember 21-én nyílik Pierre-Auguste Renoir alakábrázolásaiból. Az impresszionista mester életművéből Magyarországon
most nyílik először átfogó tárlat a párizsi Musée d’Orsay-val és Musée de l’Orangerie-vel együttműködésben,
többéves előkészítést követően. A kiállítás apropóját egy 2019-es gyűjteménygyarapítás adta, amikor a múzeum megvásárolta Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című remekművét: a 2024. január 7-ig tartó kiállításon látható először együtt a francia mester 1903 és 1907 között festett három nagy, fekvő női aktja. Baán László emlékeztetett rá, hogy a francia impresszionista és posztimpresszionista korszak több jelentős művészét bemutató, nagy sikerű 2003-as
Monet és barátai volt az első, százezreket megmozgató kiállítás.
A Szépművészeti Csontváry-kiállításával párhuzamosan a Magyar Nemzeti Galéria Gulácsy-életműtárlattal jelentkezik, így először látható jelentős, párhuzamos kiállításokon „a két magányos különc”. A GULÁCSY. Na’Conxypan hercege címmel meghirdetett, 2023. április 7-től augusztus 27-ig tartó kiállítás több mint 80 festményt bemutatva tárja fel a 20. századi magyar művészet egyik legkülönösebb alakjának művészetét: minden korábbinál teljesebb képet ad a magyar századforduló és a korai modernizmus egyik legeredetibb művészének életművéből.
A Nemzeti Galéria mindezeken túl májusban Reigl Judit-tárlattal, szeptemberben Barabás Miklós-emlékkiállítással jelentkezik, Technocool címmel pedig a kilencvenes évek popkultúráját és a technokorszak születését mutatja be. A főváros egyesítésének 150. évfordulójáról a Fortepan és a Deutsche Fonotek gyűjteményeiből rendezett válogatás emlékezik meg.
Baán László kiemelte, hogy tavaly fejeződött be a Szépművészeti Múzeum épületének átfogó rekonstrukciója, ennek köszönhetően 80 év után ismét együtt látogatható a Román, a Reneszánsz és a Barokk csarnok. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy miután a nagy állami beruházások mind leálltak, 2024–25 lehet alkalmas időpont a munkák folytatására.
ha elkezdik építeni a Liget-projekt részeként az Új Nemzeti Galériát – amire még nem írtak ki közbeszerzést –, három év alatt kulcsrakészen befejezik.
A Ligettel szomszédos, de a fővároshoz tartozó Biodóm is szóba került: Baán szerint vagy be kell fejezni (ez többe fog kerülni, mint amennyit – 30 milliárd forintot – eddig beletettek), és megpróbálni nyereségesen üzemeltetni, vagy le kell bontani. Állami segítségre nem lehet számítani, hiszen a nagy állami beruházások is állnak, a 2010-es évekre jellemző pénzbőségnek vége.
A Liget-projekt részeként jelenleg a KRESZ-park felújítása folyik, és három lezárt építési terület vár a jobb időkre, hogy folytatódhassanak a munkálatok. Az egyik a volt PeCsa helye, itt lenne az Új Nemzeti Galéria, a másik a Közlekedési Múzeum egykori épülete, ahol a Magyar Innováció Háza épülne, a harmadik pedig a Városligeti Színház az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán. Mindhárom rendelkezik érvényes építési engedéllyel.
(Borítókép: Érdeklődők sorban állva várakoznak, hogy bejuthassanak a Szépművészeti Múzeum El Greco-kiállítására. Fotó: B alaton József / MTI)