Április 29-én egy új formát vezet be repertoárjába a Pesti Magyar Színház, ugyanis Babaszínházi előadásokkal készül a 185 éves teátrum. A babaszínház vagy más néven csecsemőszínház keretein belül olyan, 0–4 éves korosztálynak szóló színházi előadásokat kínálnak, amelyek teljes időtartama 45 perc, és a kisgyermekek már megszerzett tapasztalatival és képességeivel operálnak, hétköznapi szituációk játékos megjelenítésével, bábos formák, vizuális és zenei elemek, mondókák, gyermekdalok vagy éppen klasszikus zeneművek használatával.
A színház társulata nagy izgatottsággal vetette bele magát az új próbaidőszakba. Éppen csak befejeződött a Tüskevár című nagyszínpadi előadásuk premierje, máris újabb produkcióval készülnek. Érkezik ugyanis a Leporelló sorozat, melynek keretében három előadással is jelentkeznek 2023 tavaszán.
A babaszínházi előadások hasznosságát, szükségességét színházi alkotók, gyermekpszichológusok, neurológusok, dráma- és fejlesztőpedagógusok évtizedes kutatásai is alátámasztják
– mondta dr. Zalán János, a magyar színház igazgatója.
A hazai színházi tapasztalatok is igazolják, hogy azok a gyermekek, akik aktívan látogattak ilyen jellegű előadásokat, hamarabb megtanultak beszélni és gördülékenyebben vették a fejlődési akadályokat.
Több céljuk is van ezzel a műfajjal. Először is sok vidám és meglepett arcot szeretnének látni az előadásokon, hiszen elsődleges céljuk a nevelés és a szórakoztatás. Továbbá nem szeretnék elengedni legfiatalabb nézőik kezét, ezért a négy játszóhelyükön úgy alakítják ki az előadásokat, hogy minden korosztály számára tudjanak programlehetőségeket kínálni.
A Babaszínházat követő projekt is már előkészítés alatt van, azonban az legyen egy következő beszélgetés témája
– tette hozzá a teátrum vezetője.
Nagy Petra, a Leporelló rendezője és a babaszínházi projekt vezetője a műfaj sajátosságairól elmondta, hogy a Babaszínház előadása ketté van bontva.
Az ilyen pici gyerekek 20-25 percig tudnak egy dologra fókuszálni, éppen ezért ennyi az előadás időtartama is, utána egy 20 perces közös játék következik. Az interaktív játék során a színészek felkínálnak játékokat a gyerekeknek, akik bejöhetnek a színpadi térbe, és mindent kipróbálhatnak. Valóságos, tapintható lesz mindaz, amit az első 25 percben láttak
– fogalmazott.
A gyerekek emellett tanulnak a játékon keresztül, mint ahogy mindent beszipkáznak az első éveikben. Az előadás közben is szabad mozgásterük van, még nem érvényesek a klasszikus színházi viselkedési minták, nincs senki a székhez szegezve. Ha a pici felállna, mert izgalmas, amit lát, megteheti.
Ha elindul a színpad felé, óvatosan vissza kell terelgetni, rövidesen úgyis az övék lesz az egész tér
– jegyezte meg.
Mivel ez a korosztály a legérzékenyebb, ez színészileg is kihívást jelent. Sokkal nagyobb figyelemmel kell létezni a színpadon. Ha valaki megijed, az könnyen átragadhat más gyerekekre is.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, vezetni kell a fókuszt. Mivel ez tulajdonképpen kiszámíthatatlan, állandóan ébernek kell lenni. Ez ugyanígy vonatkozik a hangerőre, zenei eszközökre, képekre. Elkerülendő minden erős hanghatás vagy ijesztő forma, hirtelenség.
Nagy Petra gyakran látott olyan családokat előadásokon, akik pár hónapos babákkal érkeztek. Elgondolkodtatta, hogy vajon egy hagyományosabb konfliktusokkal, mozgalmasabb etűdökkel teletűzdelt előadás mennyire érdekes pici gyerekeknek.
A színházzal arra tesznek kísérletet, hogy az előadásokat a babák főbb fejlődési szakaszaihoz igazítják. Mindezt úgy, hogy a nézőtéren ülő idősebb testvérek, kísérők is tartalmas élményt kapjanak.
A Leporelló sorozat 3 különálló előadásból áll. Az elsőt már 6 hónapos kortól ajánljuk, és féléves eltérésekkel a következőket. Először a látásra fókuszálunk. Kontrasztos képekkel fogunk játszani, hiszen egy 6 hónaposnak a látása még ezeket a formákat és színeket tudja befogadni. Az egyéveseknél a hangképzésre, később, másfél éves kortól a mozgásra fektetjük a hangsúlyt
– folytatta a rendező.
A három előadás címe: Hangora, Herfli és Lippogó. Az előadások közös pontja egy olyan díszlet, ami mindhárom előadásban jelen lesz, csak különböző kiegészítőkkel.
Ez a műfaj 2005 óta van jelen Magyarországon. Azóta felnőttek olyan gyerekek, akik gyakran jártak Babaszínházba, és az a tapasztalat, hogy egyes akadályokat gördülékenyebben vesznek. Például beszédkészség, társas kapcsolatok.
Az alapfelvetés az, hogy ezekben az években történnek a legfontosabb dolgok testileg és szellemileg is. Az, hogy a világgal való ismerkedésük minél színesebb legyen, a mi felelősségünk is. A színház, a művészet olyan csatornák, amik a fantáziával manipulálnak, ami, lássuk be, a gyerekeknek a legszínesebb
– fogalmazott Nagy Petra.